A gyapjúlepedő szövése és ványolása Gyergyóremetén

A Gyergyói-medencében, Eszenyőn él Góga Rozália parasztasszony, kitűnő ismerője és művelője a különféle szőtteseknek. 1937-ben született, s egyike azoknak az asszonyoknak, akik soha nem hagyták abba a szövést és ma is legkedvesebb munkájuknak tartják. Szövőszobája abban a vízimalomban található, ahol ma is él.


A 41 perc hosszúságú film sorra veszi azokat a munkafogásokat, amelyek egy gyapjúlepedő, ismertebb nevén cserge elkészítéséhez szükségesek. Bemutatja a juhok nyírását, a gyapjú mosását, fésülését, a fonás menetét. A felvetőfonal a vetőfára kerül, majd a szövőszékre (esztovátára), a megszőtt, hosszú gyapjúcsíkot elvágás után beszegik, összevarrják, s végül a ványolással válik tömörebbé, erősebbé (lomos lesz).
A filmet egy idős asszony megérkezése, majd hazaindulása foglalja keretbe. Egy csergét hoz magával mosásra, tisztításra, s ennek kapcsán elevenedik meg egy takaró készítése a kezdetektől egészen a kész állapotig. A csergekészítés is elfelejtődőben van, megörökítése a jövő számára fontos. A felvételek lehetővé teszik a szövés ezen változatának a megtanulását.

A felvételeket Zsigmond Attila készítette.
A forgatókönyvet írta és a filmet rendezte: Nagy Mari és Vidák István.