Gondolom, nem nagy meglepetés, hogy Gyergyóremete híres szülöttének nevével találkozunk a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1981-ben (Kriterion Könyvkiadó (Bukarest) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (Kolozsvár) 1981.) megjelent első kötetének a cenzúra által az első kötetből teljesen kihagyatott címszavai között.

Íme itt van az eredeti címszó:

Cseres Tibor (Gyergyóremete, 1915. ápr. 1.) – író, költő. Erdélyi ifjúsága, a diákoskodás a kolozsvári egyetem közgazdasági karán, Asztalos Istvánnal, Bözödi Györggyel, Jékely Zoltánnal, Kiss Jenővel, Szabédi Lászlóval közös irodalmi fellépése (a Termés 1943-as őszi és téli kötetében), bekapcsolódása az antihitlerista ellenállásba, sokoldalú életismerete és mind népi, mind nemzetközi felelősségérzete a II. világháborút követő magyarországi pályaívén is az együttélés erkölcsét tette posztulátummá. 1945 után pályája Magyarországon bontakozott ki. Itt keletkezett művei közül a Hideg napok c. dokumentumregény (Bp. 1964) az 1942-es újvidéki tömegmészárlást idézi fel. A megfilmesítő – szintén erdélyi számazású – Kovács András a "személyes felelősség drámájá"-nak nevezte a regényt, mely Zile geroase c. alatt románul is megjelent Sever Noran fordításában Bukarestben (1967). A hazai magyar kiadás elé (Tanulók Könyvtára, 1970) Aszódy János írt előszót. Parázna szobrok c. munkája (Bp. 1975) ugyancsak a II. világháborút idéző s a történelmi felelősséget kutató regény.

Írás és felelősség. Kérdez: Beke György. Válaszol: Cs. T. Előre 1970. ápr. 26.