Gyergyóremete viszonylag késői település a Székelyföldön. Ennek ellenére a térség egyik hagyományőrző központja. A hagyományok őrzése szorosan összefonódik az új keresésével, mindennapjainkba való beépítésével. Ennek jegyében készült ez a honlap is.

Gyergyóremete, Hargita megye egyik nagy községe, a Gyergyói-medence északkeleti részén fekszik, a Görgény-hegység vulkáni vonulatának aljában, átlag 750 m tengerszint feletti magasságban.
Orbán Balázs a falu földrajzi fekvését így mutatja be:

"Remete Ditróval szemben, a Maros bal parti magaslatán, a Kőpatak völgyében igen regényesen fekszik."

Felszínét a hegyközi medencék sajátos formái határozzák meg. A Maros hordaléka által kialakított lapályos területet nyugat felé patakvölgyektől szabdalt dombságok követik, amelyeket a Görgény vulkanikus hegyei váltanak fel. A községbe érkezőnek máris csodálatos látványt jelentenek az Észak-Görgény Remete felől látható csúcsai: Bakta (1367 m), Kereszthegy (1517 m), Kecskekő (1483 m), Öreghegy vagy Batrina (1634 m), Bérces (1647 m).

Gyergyóremete első okleveles említése egy 1567-es összeírás, amelyik Gyergyó népességét regisztrálja. Ebben Remete 6 kapuval, mintegy 30 lélekkel van bejegyezve. Az első telepes családfők nevei: László György, László István, Tamás Dávid és Antal Mihály.

Az 1614-es Lustra Siculorumban Remete, mint a Gyergyói-medence legkisebb helysége 28 kapuval szerepel. Jelentős dokumentációs értékkel bír az 1702-es Registrum Sedis Siculicalis Csík Superiorus, amelyik feltünteti a családneveket a székelyeknél hagyományos katonai szervezet kritériumai szerint. A falu lakossága ekkor 90 család, amelyből 72 katonacsalád.

1726-ig a szomszédos Ditróhoz tartozott.

1763-ban már 834 lélek él a faluban és ekkor említődik először az iskola létesítésejavascript:JContentEditor.toggleEditor('text');.

1820 táján örmény családok telepednek be (Mélik, Dobribán, Kápálb, Kábdebó, Zakariás, Málnássy stb). 1850-re a lakosság száma eléri a 3048-at.

A magyarság nagy szabadságmozgalmaiban Remete is részt vállalt. A II. Rákoczi Ferenc vezette szabadságharcban 50, az 1848-49-es szabadságharcban mintegy 90 remetei nevével találkozunk.

1876-ban 4161 római katolikus, 72 görög katolikus, 15 örmény, 3 református és 1 ágostai hitvallású lakost jegyeznek fel. (Magyarország helységnévtára, szerk. Dvorzsák János, Budapest 1877, 1. kötet, 196. oldal)

1892-ben a falu jelentős része leégett. A mezőgazdaság mellett a lakosság foglakozása volt évszázadokon át az erdőkitermelés és az ehhez kapcsolódó tutajozás a Maroson.

1869-ben 3859, 1880-ban 4252, 1890-ben 4584, 1900-ban 5105, 1910-ben 6199 a "jelen lévő polgári népesség száma" A Magyar Szent Korona országainak 1910 évi népszámlálása című, Budapesten 1912-ben kiadott forrásmunka 4. kötetének 853. oldala szerint.

Más források szerint 1910-ben 6207, majd 1920-ban 6246 lakossal jegyzik. 1930-ban a hivatalos adatok 6800 lakost jeleznek. 1938-ban 1762 család 6422 tagja, 17 302 hold megművelhető földterületen gazdálkodott. 1940-ben "Az Ezeréves Magyarország" adatai szerint 6802-en lakták.

Az idegenforgalom, faluturizmus fontos vonzóereje lehet a remetei gyógyfürdő. Kálciumos, magnéziumos, vasas, szénsavas és kén-hidrogénes gyógyhatását már a századelején felfedezték. Eleinte kezdetleges szabadfürdőt létesítettek, amelyet azonban rövid működés után a Maros egyik áradása elsodort. A jelenlegi fürdőt 1968-ban a gyergyói nyugdíjasok önsegélyező pénztára létesítette 14 káddal, amelyik orvosi rendelővel is bővült. Vize ivókúraként használható akut és krónikus enterocolitis, húgy-utak krónikus gyulladása, epe- és húgykő, cukorbetegség, köszvény, kálcium-anyagcsere zavarok, gyomorsav-elégtelenség és általános legyengülés gyógyítására. Fürdő kezelésre pedig szívizom megbetegedések, magas vérnyomás, Basedow-kór, hormonzavarok, a központi idegrendszer zavarai, neuraszténia esetén használható.

A fürdő jelenleg a felújítás kezdetén áll, gyógyhatása és népszerűsége miatt nagy fejlesztését vették tervbe.

A fürdőtől délre, a Nagyrét nevű lapály természetvédelmi terület. Védett növénye, a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris, Snake's Head Lily), jégkorszakbeli maradvány. A remeteiek népiesen a virágalakjáról harangvirágnak nevezik.

Jó böngészést!