Gyergyóremete ma egy, a vidék átlagát messze meghaladó ütemben fejlődő, modernizálódó nagyközség. Ennek illusztrálására talán a legjobb példa az a svájci segítséggel zajló projekt, amely nemzetközi szakmai sajtóvisszhangjából adunk kis izelítőt alább.

Tekintettel arra, hogy Romániában a lakosság több mint 40%-a a mezőgazdaságban dolgozik – ez az EU-n belül messze a legmagasabb az arányszám –, kézenfekvő volt, hogy az első Közép-Európai Tagosítási és Infrastruktúra-fejlesztési Projektet Romániában kell megvalósítani.

Több optimális helyi feltétel együttes jelenléte miatt esett a választás az erdélyi Gyergyóremete (Remetea) községre.

[...] A birtokrendezéssel és az azt kiegészítő munkákkal a következő célokat kívántuk megvalósítani:

• A jelenlegi, közel 25 000 birtoktest számát a tört részére kell csökkenteni, és olyan formájúvá kell alakítani, ami a területek gépi megművelését a lehető leggazdaságosabban biztosítja.
• A jelenlegi, mintegy 3000 tulajdon-, azaz gazdasági egység számát olyan módon kell csökkenteni, hogy a kialakított területek a művelési ágaktól függetlenül – mint családi gazdaságok – biztosítani tudják a mai kor követelményeinek megfelelő megélhetési lehetőségeket.
• Olyan úthálózatot kell kiépíteni, ami nem csupán az újonnan kialakított táblákat teszi minden időjárási körülménytől függetlenül gyorsan és gazdaságosan megközelíthetővé, hanem a tagosítás keretében épülő tanyákat is biztonságosan köti össze a községekkel. Az úthálózat kiépítésének egyidejű velejárója azok vízelvezetésének gondos megoldása, a különböző műtárgyak megépítése, továbbá a folyók és patakok szabályozása úgy, hogy az minden esetben biztosítsa az árvízvédelmet is.
• Mezőgazdasági egységeknek, gazdaságoknak, tanyáknak az építése.
• A gépparkot üzemeltető szövetkezetek megalakítása és üzemeltetése.
• A termelők regionális értékesítési szövetkezetének megalakítása.
• A fiatal gazdákat a mezőgazdaság különböző területeit és vállalkozási ismereteket magában foglaló hatékony képzésben kell részesíteni.
• Ki kell jelölni a környezet, a táj- és műemlékvédelem szempontjából értékes területeket, építményeket, és ezeket köztulajdonba kell venni. Fenn kell tartani a tájra jellemző biológiai sokszínűséget. A folyók, patakok, vízfolyások partjait egy-egy meghatározott, de változó szélességben, mint tájvédelmi, természetvédelmi, illetve mint kulturális örökséget kell meghatározni. További közcélokra tartalék területeket kell elkülöníteni.

[...]