Újabb adalék az Aprószentekeléshez és más, Ó- és Újévi hagyományokhoz

Aprószentek korbácsAz „aprószentekelés" abban áll, hogy a legények vékony, piros fűzfavesszőt szednek, azt a kályhán felmelegítve nyolcágú korbáccsá fonják. Ezt csizmaszárba, vagy a bekecs belsőzsebébe dugják és aprószentek napján felkeresik a lányos házakat jókor reggel, amikor a háziak még ágyban vannak. A legény az alábbi vers elmondása közben jól megkorbácsolja a lányt és a háziakat:

Bővebben: Újabb adalék az Aprószentekeléshez és más, Ó- és Újévi hagyományokhoz

Határbíró

„Inspektor" az általánosabb neve a „határbírónak". Két „határbíró" van, egyik „az alsó", másik a „felső határból." ök lóháton járva ellenőrzik a határt. A „határpásztorok" az ő felügyeletük alatt állnak. Ezek vigyáznak a vetemények épségére, és meggátolják a lopásokat. Ha a havasról letéved valami állat, azt a határrész szerint illetékes inspektor „hajtókertjébe" terelik. Ott tartják addig, míg a gazdája ki nem váltja. — „Erdőpásztor" az erdőkerülő neve. Erdeje majd mindegyik gazdának van, de külön erdeje van a „közbirtokosságnak" is. Ennek jövedelmét az elbeszélő szerint „megeszik a tanácstagok". A befolyt jövedelmet közcélokra fordítják. —

Szabó Bálint, rk. földműves. 1923, Gyergyóremete.

Bővebben: Határbíró

Aprószentek

Aprószentek korbácsA keresztény egyház szentjei és vértanúi sorában legalábbis a Kr. u. II. század óta ünneplés tárgyai azok az ártatlan kisdedek, kiket a Máté evangéliumában feljegyzett (2., 16-18.) jámbor hagyomány szerint Nagy Heródes, az idemeai Antipatros fia, Betlehemben és környékén azzal a szándékkal mészároltatott le, hogy köztük a zsidók Messiását, féltett trónja követelőjét is leölesse.

Bővebben: Aprószentek