Jó estét, jó estét,
Csergő bíróné asszony,
Itthon van-e a lánya,
az én kedves galambom?

Itthon van, itthon van,
A belső szobába,
Csendessën aluszik
Paplanyos ágyába.

Menjen bé s kőtse fel,
Jöjjön velünk a bálba,
Az ő sejëmszoknyáját
Kösse a derekára,
S az ő bléner cipőjit
Húzza fel a lábába.

Jó estét, jó estét,
Csergő bíró hangássza.
Húzza csak, húzza csak
Kivilágos reggelig,
Csergő bíró lányával
Hadd mulassak kedvemre.

Icinkém, picinkém,
Eressz ki pihenni,
Az én blinër cipőmből
Véremet kiönteni.

Nem szabad kimenni,
S nem szabad pihenni,
A te bliner cipődből
Véredet kiönteni.

Verje mëg az Isten
Azt az édesanyát,
Aki estétől rëggelig
Táncra adja a lányát.

A többi leányoknak
Már hajnalt harangoznak,
Csergő bíró lányának
Szép versëkët húzának.

S a többi leányoknak
Már délt harangoztak,
Csergő bíró lányának
Már koporsót csinálnak.

Jó estét, jó estét,
Csergő bíróné asszon.
Azt hallottuk az este,
Hogy meghótt a mënyasszony.

Meghalt már, meghalt már,
El is vagyon temetve,
Az a huncut kutya ja
Szenvëd már a börtönbe.

Legin:

Repülj, madár, repülj
Zöld erdőn keresztül,
Szólj bé az anyámhoz,
Csak maga van egyedül.

Ha kérdi, hogy hol vagyok;
Mondd meg, hogy rab vagyok,
Egész szegű (?) börtönbe
Térdig vasba vagyok.

Dërëkig bilincsbe,
Dërëkig bilincsbe,
S a kéi szëmëm mind kiapadt
A nagy sötétségbe.