Hasznosítás: Ivókúrára és fürdőzésre egyaránt hasznosítják. A források kalciumos, magnéziumos, vasas, szénsavas és kénhidrogénes vize epe- és vesekő hajtóként, cukorbetegség, köszvény, kalcium-anyagcsere zavarok, akut és krónikus enterocolitis (vékony- és vastagbélgyulladás), húgyutak krónikus gyulladása, gyomorsav hiány s nem utolsósorban általános legyengülés gyógyítására alkalmas. Fürdőként szívizom-megbetegedések, magas vérnyomás, érelmeszesedés, hormon-zavarok, Basedow-kór, hormonzavarok, a központi idegrendszer zavarai, neuraszténia, fáradtság, kimerültség esetén használható.

Kezelési körülmények: A meleg fürdő 1990-ig 14 káddal és orvosi ellátással működött, utána nagyrészt tönkrement. Jelenleg (fejlesztés alatt áll, ezért) egy épen maradt forrását használják ivókúrára. Az orvosi rendelőben csak a szükséges, minimális ellátást tudják biztosítani. A faluban több helyen vasas-szénsavas borvíz bugyog fel, a központban kerekes kútból meríthető az ásványoktól dúsított víz.

Szálláslehetőség, étkezés: Szállásra a nyári hónapokban (kétszemélyes kempingházakban vagy sátorban) van lehetőség.

Elhelyezkedés (megye): A község átlag 750 m tengerszint feletti magasságban, a Maros bal partján, a Gyergyói-medence északkeleti részén (Gyergyószentmiklóstól 18 km-re) fekszik. (HR)

Látnivalók:

Római katolikus templom – a barokk stílusban kivitelezett templomot 1786-ban építették. Fő oltára 1787-es, a Szentlélek kápolnában található feszület viszont 1567-es alkotás.

Nagyrét – a fürdőtől délre elhelyezkedő természetvédelmi terület. Különlegessége a harangvirágnak nevezett kockás kotuliliom (védett növény). Az Eszenyő-patak mentén megtekinthető az 1725-ben épült ványoló.

Gyergyószentmiklós – Az ország egyik hidegpólusa. Látványosságai: az egykori Piactér – ma Szabadság tér –, amelynek közepén Szent Miklós szobra díszeleg; az 1895–99 között épült református templom; az egykori gót templom (1498) helyén álló, 1753–1757 között épült barokkos római katolikus templom; az 1730–1734 között épült örmény római katolikus templom, valamint az ezt körülvevő 1748-ban épített várfal; Tarisznyás Márton Múzeum; a Márton Áron utcai, egykori örmény tulajdonosok barokkos lakóházai.

Egyéb: A Maros hordaléka által kialakított lapályos területet nyugat felé patakvölgyektől szabdalt dombságok követik, amelyeket a Görgény vulkanikus hegyei váltanak fel. Jelentősebb hegycsúcsok: Bakta (1367 m), Kereszthegy (1517 m), Kecskekő (1483 m), Öreghegy vagy Batrina (1634 m), Bérces (1647 m).

Csillagtúrák:

♦ Gyergyóremete → Maroshévíz (fürdőváros) → Borszék (fürdőváros) → Bélbor (szabadfürdő)

♦ Gyergyóremete → Szárhegy (Lázár kastély) → Gyergyószentmiklós (városnézés) → Gyilkos-tó → Békási-szoros (a legdrámaibb átkelő a Kárpátokon)

Kémiai összetétel mg/l-ben kifejezve