|
Mielőtt bárki félreértené a címet, ez esetben az "Erdély története : Három kötetben / szerkesztő Köpeczi Béla, Makkai László, Mócsy András, Szász Zoltán" című kiadványról van szó. A lelőhely címe: http://mek.oszk.hu/02100/02109, eredeti kiadvány: Erdély története : Három kötetben / főszerk. Köpeczi Béla, Budapest : Akadémiai Kiadó, 1986, ISBN 963 05 4203 .
Itt, a 3. kötetben egy szerény utalás jutott nekünk is:
|
|
Bővebben...
|
|
|
Dr. Garda Dezső Székely közbirtokosságok a XVI-XIX. században című művében többek között érdekes részleteket találunk a gyergyóremetei közbirtokosság kialakulásának korai szakaszára vonatkozóan.
|
|
Bővebben...
|
Aki Székelyföld történetének sok évszázadra visszamenő eseményeit tanulmányozza, akarva-akaratlan a hadtörténelem mezején találja magát. Nem hiába maradt fenn az a hagyományos kifejezés máig a közéletben, hogy a székelység az „katonanemzet”, hiszen évszázadokon át a történelmi Magyarország keleti határán élve őrizték az ország biztonságát, akkor is, ha éppen darabokban volt a királyság, vagy az önálló Erdély idején, és akkor is mikor Mária Terézia rendelete kényszerrel, saját költségén akarta a székelységgel, hogy őrt álljon a nyugati kereszténység elmosódó határán.
|
|
Bővebben...
|
|
Orbán Balázs elég szűkszavúan emlékezik meg Gyergyóremetéről a Székelyföld leírásában. Íme, itt a teljes szöveg:
|
|
Bővebben...
|
Vámszer Géza Csík vármegye településtörténete című könyvében számos érdekes adatot találunk Gyergyóremete múltjával kapcsolatban. A Gyergyó községei, falvai gyergyó településtörténetének főbb tudnivalói c. fejezetben foglalkozik a térség történelmével. Gyakran hivatkozik Kölönte Béla gyergyószentmiklósi gimnáziumi tanár Gyergyó története (eredeti kiadás 1910, Mark House - 2002 - Reprint) című munkájára, mint forrásra. Itt találjuk meg az egyik legfontosabb adatot Gyergyóremete múltjával kapcsolatban:
Az bizonyos, hogy a betelepülés Gyergyóba lassan és sokáig tartott, annak dacára, hogy a természetes szaporulaton kívül volt egy állandó külső beszivárgás is. Egy 1466-ban Mátyás király által kiadott oklevél már „gyergyószéki székelyeket" említ, ami több falunak és nagyobb lélekszámnak a bizonyítéka. Újabb száz év múlva, 1567-ben az adóösszeírásban „Sedis Gijergijo - (Gyergyó)-szék"-nek már az alábbi nyolc községe szerepel, az adófizető kapuk számával jelezve, ami a körülbelüli létszámot is elárulja, így: 1. „Zent Mijklos" 78 kapuval; 2. „Zarhegy" 48; 3. „Al ffalw" 44; 4. „Wij ffalw" 32; 5. „Tekereo Patak" 40; 6. „Gijtro" (Ditró) 26; 7. „Remete" 6; 8. „Chyoma ffalwa" 15 kapuval, amelyhez hozzájön pár év múlva, 1576-ban a kilencedik falu „Kilyénfalva". Tehát az 1332-34-ben említett, azaz feltételezett három faluból (Szentmiklós, Szárhegy és Alfalu) kilenc lett, s ezzel már a XV. század második felében be is fejeződött a Gyergyói-medence székely községeinek a kialakulása. Mert Szárhegyből lett Ditró, Szentmiklósból Tekerőpatak, Alfaluból Csorna-falva, Ditró telepíti Remetét, Tekerőpatak Kilyénfalvát. Újfaluról már volt szó, főként udvarhelyi telepesek létesítik a XIV. században.
De lássuk, mit találunk a községről a könyvben!
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
|
|
1. oldal / 2 |