A középkori erdélyi püspökség templomai

GYERGYÓREMETE

1567-ben a regestrum 6 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 221.)

Középkori temploma nem volt. A hagyomány szerint egy remete építtett kis kápolnát, melynek alapjait a mai temetőben ma is ismerik.

XI. Kelemen pápa 1714-ben búcsút engedélyez a kápolna javára pünkösd napjára. (Orbán: Székelyföld. II. 117.)

1725-ig Ditró filiája.

1770-ben villám gyújtja fel templomát. Ezért, valamint a megnövekedett népesség miatt új templom építése válik szükségessé, ami 1771-ben meg is valósul. (Schematismus. 1882. 84.)

1900 elején hajóját meghosszabbítják. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 351.) A XVIII. században katolikus anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.) Mindvégig katolikus marad. E század elején is csak katolikus temploma van. (Helységnévtár. 1913.)

A településhez még két új kápolna tartozik: a kicsibükkösi 1938-ból, és a csutakfalvi 1949-ból.