A Nagyréti láp jégkorszaki maradvány mely botanikai, fitogeográfiai, ökologiai szempontból az egyik legértékesebb eutróf láp az országban. Itt különleges növényfajoktalálhatók meg és 1980 április 14-én egy része védett területté lett nyilvánítva.

A helyi horgászok egyik kedvenc faja, a csuka mellett az egyik legkeresettebb zsákmányhal Gyergyóremete vizeiben. Érdekességként fontos megemlíteni, hogy a helyi horgászzsargonban élesen megkülömnböztetik a fiatal példányokat - ezeket következetesen balintnak, balintkölyöknek nevezik, az igen ritka, kifejlett példányokat őnnek, ragadozó őnnek nevezik. Jellegzetes, sehol máshol le nem írt halásztechnikát használnak Remetén ezek kifogására, az un. telefonozást, aminek a lényege, hogy a két part közé kifeszített zsinárrál lógatják be a csalihalat, cserebogarat a víz felszínére. A balinkölykök kedvelt csuka-csalinak számítanak mozgékonyságuk és szívósságuk miatt. Tilalmi idővel védett faj!

A Székelyföldön kecskebékának nevezett gyepi békafaj jellegzetes hegyvidéki kétéltű. Egykor nagyon nagy számban fordult elő a székelyföldi medencékben.

A remetei fürdőtől délre, 718 méter tengerszint fölötti magasságon, a Szárhegy pataka mentén 200 méter hosszan elterülő Nagyrétiláp egy jégkorszaki maradvány, mely botanikai, fitogeográfiai, ökológiai szempontból az egyik legértékesebb eutróf láp az országban.

1980-ban a Nagyréti-láp egy részét védett területté nyilvánították: 4 ha terület a „Nagyrét” északi részén, az ásványvízforrás körül található. Védett növényei közül megemlítjük a zergeboglárt (Trollius Europaeus), a törpenyírt (Betula humilis) és a kockás liliomot (Fritillaria meleagris).

Az alábbi írás a Korunk 1978 szeptemberi számában, a  757-761 oldalakon jelent meg, az ÉLŐ TÖRTÉNELEM rovatban