Újabb adalék a fedeles híd történetéhez:
LelőhelyÉ Encyclopaedia Hungarica: English, Volume 1, Peter G. Glockner, Nora Varga Bagossy, Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, 2007, 831. oldal
Please provide full Credentials Infomation
Hasonló cikkek
A plébánia adatai a Mária Rádió adattárában
Gyergyóremete Hargita megye egyik nagyközsége. Gyergyószentmiklóstól 18 km-re északnyugatra a Maros mellett fekszik Ditróval és Csutakfalvával összenőve, a Gyergyói-medence északnyugati részén, a Görgény-hegység aljában. A község területe 10.774 hektár. Lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 6.134 lélek. A települést a Maros folyó szeli át. Éghajlatát a majdnem zárt hegyközi medencék időjárási viszonya határozza meg: hosszú és hideg telek, rövid, de viszonylag meleg nyarak. Az év folyamán mintegy 160 fagyos és alig 80 derűs napra lehet számítani.
Garda Dezső - A gyergyói tutajozás társadalomrajzához
A gyergyói tutajozásra vonatkozó első adataink a XVII. századból származnak. A gyergyóremetei hagyomány szerint a Portik családnév felbukkanása 1616-ban a tutajozás létét igazolja, a családnév ugyanis a parti (vízparti) szóból eredne; viselői a Maros partján laktak és tutajozással foglalkoztak. Más vélemény szerint a "parti" munkacsoportot jelentett és a tutajozás szervezeti formájára utalt. E kétféle hagyomány kiegészíti egymást, hiszen a part mentén lakó és tutajozással foglalkozó családok már a XVII. század első évtizedében partikba, vagyis tutajszállító csoportokba szerveződtek, s ez a tény a tutajozás jóval régebbi, XVI. századi meglétét bizonyítja. A szóbeli hagyományoktól függetlenül, 1638-ból már írásos bizonyítékunk van a tutajjal való vízi szállításról, részletesebb írásos emlékeink azonban csak a XVIII. században kezdődnek.
Árvíz 1913
A Gyergyóremetét ért természeti katasztrófák sorában jelentős 1913. augusztus 30-i árvíz. Egy szokatlanul nagy és tartós felhőszakadástól felduzzadt Kőpatak romhalmazzá és sártengerré változtatta Csutakfalvát, Rétalját és a központot. 116 családnak 194 épületét és az összes hidat tönkre tette az ár.
Az 1892-es tűzvész
1892 május 29-én Gyergyóremete ismert történelmének legnagyobb tragédiáját szenvedte el, két kisgyerek játékából a falu nagyrészét elpusztító tűzvész kerekedett. Nem maradt más épen, mint a templom és pár ház az akkor még csak tanyavilágként létező Csutakfalván. A lángok elpusztították a Nyírszegi hidat, és átterjedtek Túlamarosra is, ott is letaroltak mindent. Az alábbiakban az eddig általam fellelt lehitelesebb beszámolót olvashatják.
Erdei munka - szokások, szokásjog
Az erdei munka, az "erdölés", tutajosság és más, kapcsolódó foglalkozások mindig meghatározó részei voltak a remeteiek életének. Alább közzéadunk egy pár részletet a Magyar Néprajz VIII. kötetében megjelent, Gyergyóremetével kapcsolatos adataiból.