Gyergyóremete hétköznapjai (2006)
A gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió 2006-ban forgatott filmjének szerkesztője Daczó Katalin, operatőre Berszán-Árus György és Elekes Zsolt, vágója Simon Zoltán.
„A Gyergyói-medence legnagyobb munkabírású, legfélelmetesebb emberei Gyergyócsomafalván és Gyergyóremetén, e két nagyközségben laknak. De azt is beszélik, hogy amikor azt a megbízatást kapták, hogy meszelnék le az eget, a csomafalvi mester létrát kért, miközben a remetei csak annyit kérdezett: milyen színűre? Számukra, a gyergyóremeteiek számára ugyanis semmi nem lehetetlen. Ott vannak az Európai Unió, ezen belül Magyarország számtalan építőtelepén, vendégmunkásként vagy éppen vállalkozóként. De mindenekelőtt – vagy mindenek-után? – otthon vannak. Róluk szól ez a film.” (Daczó Katalin)
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és a Gyergyóremetei Polgármesteri Hivatal közös szervezésében három napon át, 2008 április 1. és 3. között zajlott a Gyergyói-medence önkéntes tűzoltó-alakulatainak képzése.
Játék közben esett el és kapott agyrázkódást egy iskolás fiú
{youtube}fYlnS1eAUOc{/youtube} 2009 Január 22. Agyrázkódással szállítottak korházba egy iskolás gyereket. A szülők úgy vélik az iskolában nem megfeleően kezelték a helyzetet, a tanárok viszont állítják, mindent megtettek a gyerek érdekében.
A film a gyergyóremetei születésű Kinda Lázár és a Csíki Traktor története, és e két történet szorosan összekapcsolódik. Kinda Lázár például épp abban az esztendőben lesz élmunkás, amikor a Csíki Traktor a csúcsra jut. Közel harminc éves közös múltjuk alatt mindketten megváltoznak: Kinda Lázárnál ez elsősorban a munkához való viszony alakulásában figyelhető meg, a Csíki Traktor pedig lassan elgyengül, kiürül. Mindkét főszereplő a rendszerváltás áldozata, és mindkettő, a maga nemében kortársai sorsát is hordozza.
Képsorleírás: A film elején nem túl érdekfeszítő képeket láthatunk egy tejporgyárból (nagy alumínium tejeskannák, fehér ruhás munkások, szárítótorony), majd következik a MEO-zás: a kész tejport, vízben feloldva megkóstolja egy munkatárs, majd egy kislány. Szinkronszöveg: Románia első tejporgyárát a magyar autonóm területen építették fel. A beérkező tejet a korszerű higiénia minden követelményének megfelelően dolgozzák fel. A munkafolyamat utolsó állomása a szárítótorony, ahol 160 fokos hőmérsékleten porítják a tejet. Fanny Fulga mérnök és Sacounova szovjet tanácsadó kóstolópróbát tart. De ez a gyár igazi vizsgája. Az eredmény ötös."
Hadijáték az 1849-ben vívott Piski-i csata emlékére. Helyszin:Gyergyóremete. A másfél órás hadijátékot Csikány Tamás hadtörténész moderálta, aki a közönség számára a csatajelenet alatt mesélte az akkori eseményeket, hogy mindenki számára érthető legyen. A jeleneteket a székelyek, magyar honvédek, román honvédek és a császári hadseregek hagyományőrző együttesei, egyesületei mutatják be.