Báró Apor Péter és Bernáld Ábrahám

Váratlan helyeken akad az ember szemébe Gyergyóremete neve. Például a Magyar Tudományos Akadémia által a XIX-XX század fordulóján kiadott Magyar Történelmi Emlékek sorozat egyik kötetében.

A szóban forgó kötet Báró Apor Péter Verses Művei és Levelei 1676— 1752 címet viseli, szerkesztette Szádeczky Lajos, megjelent 1903-ban, Budapesten. Ebben lelhető fel Apor Péter Syntagma Vivorum (Teljes, eredeti címén SYNTAGMA ET SYLLABUS VIVORUM 'ET MORTUORUM AETATE MEA, QUI MEMORIAM NON FUGERUNT
AZ ÉLŐKNEK ÉS HOLTAKNAK, KIK ÉLETEMBEN HATVANHAT ESZTENDEIG VOLTÁNAK, ESZSZESZEDÉSE ÉS SZÁMA, VALAKIK ESZEMBE JUTOTTANAK, AZ MELYET UTOLSÓ ÖREGSÉGIBEN AZ KÖVETKEZENDŐKNEK EMLÉKEZETIBE ÉS MULATSÁGOKRA ÖREGSÉGIBEN AZ ŰDÖNEK TÖLTÉSIÉRT ÉS MAGA MULATSÁGÁÉRT írt le BÁRÓ ALL-TORJAI APOR PÉTER, NEMES HÁROMSZÉKNEK FŐKIRÁLYBÍRÁJA AZ 1741. ESZTENDŐBEN), egy hosszú, és egyébként elég unalmas, verses, keresztnév szerint lajstromba szedett felsorolása mindazoknak, akit Apor Péter ismert, és akik - amint megjegyzi - eszébe jutottak. A minket érdeklő passzus a második oldalon bukkan fel: (A kötetben a Syntagma Vivorum fejezet, 170. oldal) található, az Ábrahám névnél.

bernald abraham

Élő úr ifiabb Barcsai Ábrahám,
Kedves káplányom volt a Szabó Ábrahám,
Barátoson vagyon most Porsolt Ábrahám,
Gyergyó-remetei az Bernáld Ábrahám.

Valószínűsíthető, hogy a fentebb említett Bernáld Ábrahám a későbbi 1848-as hős, Bernád Imre hadnagy valamelyik felmenője, és ennek fényében már nem teljesen biztos, hogy a Bernád nevű falurész a szabadságharcban vitézkedő honvéd tiszt nevét őrzi. Lehet, hogy sokkal inkább a családja eredeti település-helyét jelöli.