Szent Lénárd

Lénárd, Leonárd, Szt (†Nobiliacum, Gallia, 6. század közepe, november 6.): remete. - 11. századi legendája szerint családja barátságban volt Klodvig királyal, aki Lénárd keresztapja. Katonának szánták, de Lénárd inkább Szent Remig reimsi pápa tanítványa lett, aki megkapta a királytól a kiváltságot, hogy szabadon engedik a rabokat, akiket meglátogat. E kiváltságot Lénárd is megkapta, és sok foglyot kiszabadított.

Életszentségének hírére Klodvig ppséget ajánlott neki, de nem fogadta el, hanem inkább Limoges könyékén remeteségbe vonult. Az arra vadászó Klodvig kíséretében lévő kirnőt az erdőben lepték meg a szülési fájdalmak, Lénárd imádságára szerencsésen világra hozta kisfiát. A király ezért Lénárdnak ajándékozta az erdőt, melyben ő kápolnát épített, és a területet Nobiliacumnak nevezte el. Fogolyszabadításainak híre támadt, és sok rab állította, amikor csodálatos szabadulása után elzarándokolt remeteségébe, hogy Lénárd segítségül hívására lehullottak róluk a bilincsek. Betegek is fölkeresték és meggyógyultak. Rokonságából sokan családostól telepedtek le a közelében, s hamarosan egész falu alakult körülötte, mely később a Saint-Léonard-de-Noblat nevet kapta.

Ikonográfia. Ábrázolása a 13-14. században kezdődött. A 15. században Ausztriában és Dél-Németországban mint a lovak és a fogságban lévők, beteg emberek és állatok védőszentjét kedvelték. Bő ujjas, öv nélküli bencés ruhában, tonzúrával vagy birétumban pásztorbottal ábrázolták. A Lénárd tiszteletére szentelt templomokban az imameghallgatások jeléül láncokat és patkókat hagytak fogadalmi ajándékul. - Magyarország gótikus művészete is tanúsítja, hogy Lénárd kk. hazai kultusza egyetemesebb volt, mint később: Marosvásárhely freskója (16. sz. eleje); Csegöld (1450), Kassa (1450, Prokop társaságában), Liptószentandrás (1480), Malompatak (1500), Kisszeben (1500), Ludrófalva (1510), Szászbogács (1518) táblaképei. A lőcsei Jakab-templom szárnyasoltárán (1507) foglyot ment. Szászfalváról került a besztercebányai múzeumba egy oltárszárny, amely Lénárdot lánccal ábrázolja. Az itteni Borbála-oltáron álló szobra fogolymentés közben örökíti meg. Faszobra látható Szepesszombaton (1503), oltárát említik a pozsonyi székesegyházban (1441). Brassó kk. Lénárd-temploma a kultusznak egyik legkeletibb kk. kisugárzása. A patrocínium később keletkezett, és nyilván a kerci cisztercita apátság missziójával függ össze. Bandinus Márk megemlékezik a moldvai katolikusok Lénárd-kápolnájáról (1646) a szőlőtermesztéséről híres Kotnár városkában. A kultusz moldvai virágzásának körülményeit ma már aligha lehet tisztázni. Építhették az itt élő evangélikus szászok katolikus ősei, de az sem lehetetlen, hogy a jászvásári m. püspökség tevékenységével függ össze, hiszen Lénárd missziós szent volt. Nem tudjuk, hogy Gyergyóremete templomának a csíki szakrális tájban szokatlan Lénárd-titulusát milyen körülmények között és mikor választották. Sopronban Lénárd-kápolna állott a kk. végén a Bécsi-dombon, a marhalegelő közelében. Emlékezetét őrzi egy Lénárd-kereszt is a Bécsi uudvarban. Lénárd kőszegi kápolnáját állítólag azon a helyen emelték, ahol 1532: Ibrahim nagyvezér sátra állott. A jámbor okoskodás szerint Lénárd közbenjárása mentette meg a várost a török rablánctól. Lénárd és Vendel könyörög azon a fogadalmi képen, amelyet 1746: járvány, jószágvész idején Kőszeg városa ajánlott fel a röjtöki Szűzanyának. A muraközi Goricsány Lénárdnak szentelt templomáról az a hagyomány, hogy az egyik vajúdó Zrínyi grófné fogadalomból szobrot ajánlott föl, 1688: kápolnát, majd templomot építettek a szent tiszteletére. A határvidékek több faluja tiszteli templomának védősztjéül: Szentléránt, Lödös, Borbálya, Újfalu, Rendek (1907), Lénártó (1826), Felsőszénégető, Szany (1742) és Süttő színmagyar népe nyilván jószágvészre emlékezve emelt kápolnát Lénárd tiszteletére. Szobra áll Simaságon, Egyeden (1803), Fertőszéplakon (1795), Pinnyén (1683), Szentgotthárd apátsági tp-ában. Vajta 14. századi templomának Lénárd volt a patrónusa. - A Kis-Kárpátokban Ompital kk. Lénárd-kápolnájában 1738-ból való, gróf Forgách Pál esztergomi kanonok által fölajánlott olajfestmény látható, melyen Lénárd képét két ágaskodó ló tartja. Ompital a régi Magyarország egyetlen Lénárd tiszteletére szentelt búcsújáró helye. - Óbudára a német bevándorlók 1781: hozták magukkal Lénárdnak, a lovak patrónusának tiszteletét. Az eredetileg német telepítésű Szigetújfalu 1733: épült templomának Lénárd-patrocíniumához hagyomány már nem fűződik. - Üröm barokk templomának társpatrónusa: Lénárd-oltára vall a bevándorló német lakosság egykori áhítatformáiról. A jeles fogolyszabadító, jószágoltalmazó Lénárd mellett ott van az új jószágpatrónus, Szent Vendel, továbbá Hubert, a vadászok pártfogója, Lipót, a Habsburg-ház patrónusa, Tóbiás, a vándorok, nagy útra indulók segítsége, kezében hallal. Az oltárt a család mennyei példaképe, Szent Anna, Joachim és az eladó lányként megjelenő Szűz Mária együttese koronázza meg. - 1746: Lénárd és Vendel  tiszteletére szentelt kápolnát Mór német népe. Nagykovácsi főoltárán (1754) láthatjuk Lénárdot, bár a templomnak Mária-titulusa van. - Lénárd hajdani tiszteletét családneveink is hirdetik: Lénárd, Lénárt, Léránt, Lékó, talán a Leskó is. A Leonárd származéka: Lónárt, Lönhárt. - A bognárok, gyümölcskereskedők, házalók, kovácsok, kőszénbányászok, lakatosok, rézöntők, vajkereskedők védősztje.

Ünnepe: november 6.

Adatok a A Magyar Katolikus Lexikonból.