Kapcsolódó cikkek

Friss

Hasonló cikkek

Itt született

Itt született

Boros József

közlegény

(Gyergyóremete, 1840 -?)

Véletlen felfedezés, régi papírok között találtam. A valamikor a 80-as évek végén birtokomba jutott fénymásolat szinte hsználhatatlan, ha valakinek megvan a könyv, hálás lennék a pontosításért. Anyit sikerült többé-kevésbé biztosan kivennem, hogy az olaszországi magyar légió 4. gyalogos században szolgált 1861 márciusa és 1862 augusztusa között, foglalkozására nézve bányász volt. További adatokra nem leltem.

Lukács Lajos: Az olaszországi magyar légió története és anyakönyvei (1860-1867) - Akadémiai Kiadó - 1986 - 256. oldal
katonák itt született
Facebook
Cloudy

-3°C

Gyergyóremete

Cloudy

Humidity: 100%

Wind: 6.44 km/h

  • 16 Dec 2018

    Snow 0°C -5°C

  • 17 Dec 2018

    Snow 2°C -1°C

Hasonló cikkek

Tamási Ferenc dr.

mk. alezredes, a hadtudomány doktora

(Gyergyóremete, 1932– )

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára, majd tanszékvezetője, nemzetközileg elismert katonai rádiótechnikai és radartechnikai szakértő.

Portik főhadnagy

A félig-meddig ismeretlen (szégyen, gyalázat, de nem sikerült a főhadnagy teljes nevét kiderítenem, minden fellelt forrás megelégszik ennyivel, ha valaki tudja, segítsen!) hős a szabadságharc egyik legjobb sajtót kapott remetei alakja. Az erdélyi Vaskapu melletti vajszlovai csatában (1849. április 16.) a remetei Portik főhadnagy csapatának bravúros teljesítménye ihlette a szemtanú Petőfi Sándort „A székelyek” című versének a megírására és a székely vitézség jellemzésére. Íme mit ír erről az élményéről a költő a Közlöny, 1849. május 1. számában:

Esküszünk, mi székelyek

Hagyaték - "Esküszünk, mi székelyek" - A székely határőrség

A Hagyaték a magyar szellemi kulturális örökség átörökítésén munkálkodik. Leporolja a magyar múlt szellemi hagyatékának egy-egy darabkájáról a modern korokban rárakódott szennyeződéseket, hogy azok újra a maguk fényességében ragyogjanak. Ezek a mozaikdarabkák - épületek, tárgyak, könyvek, emlékek, történetek, tájak, gondolatok és mindenekelőtt az azokat alkotó és alakító szellemek - hétről hétre a képernyőre kerülnek, hogy végül a soha el nem évülő egyetemes magyar szellemtörténet egészévé, a megújuló magyar hagyománnyá álljanak össze a nézők lelkében.

A 14. (egri) Gyalogezred bevonulása 1940 szeptemberében

A Vaterán böngészve akadtam rá ezekre a képekre. Annyit sikerült megtudnom, hogy a bevonuló katonák az Egri Dobó István 14. Gyalogezred kötelékében szolgáltak. Érdekel az ő kilétük is, de sokkal kíváncsibb lennék, valaki meg tudná-e mondani több, mint hetven év távlatából, a fogadók közül kik vannak a képeken?

Hadifogoly emlékek

Rengeteg, ma is élő emlék lelhető fel még ma is az idős remeteiek körében. Hogy csak a közvetlen családomnál maradjak, nagyapám két világháború hadifogolytáborait járta meg, kétszer a "muszkák" foglya volt, egyszer meg "előzetesben" volt, a manapság oly keveset emlegetett földvári román internálóban. De két "néném" (nagynéném, ha valaki nem tudná) férje is megjárta a második világégés után a szovjet hadifogolytáborokat, és gyakran meséltek az ottani élményeikről. Legutóbb épp a katonabúcsúztatómkor  - na igen, az se tegnap volt. De most nem az ő emlékeiket szedtem csokorba, hanem nagyapám egyik kortársát, a vele egyazon évben született Bakos Balázsét (született 1895-ben), Gazda József: Emlékek Ázsiája (Terebess Kiadó, Budapest, 2003) könyve alapján.