Elekes András

 Mit mondjak, nem meglepő, hogy remeteiek jönek szembe, akárhová megyek. Gyerekkoromban járta a vicc, hogy mi volt Neil Armstrong második mondata a Holdon (az elsőt, akkoriban még mindenki ismerte):
-Jó napot, Lina néni!
Ugyanis Vince Lina ott gombászgatott, ahhol leszállt a SAS.

Na de vannak még egzotikus helyek itt a földön is. Az egyik ilyen hely a csíksomlyói búcsú egyik fontos kelléke, a Labarum. Kevesen tudják, hogy ennek belsejében egy névsor van, ahol fel vannak sorolva a Labarum egykori hordozói. A labarum belsejét az egymást keresztező vaspántok egy felső és egy alsó sorra, s mindkettőt nyolc mezőre osztják. A nyolc felsõ mezőben tizenöt nevet írtak fel, a nyolc alsóban pedig huszonhármat (egy huszonnegyedik alig látható, és lehet, hogy nem is külön név). Egy-egy név van két mezőben, két-két név nyolcban, három név négyben és öt név egyben. Harminchét név származik az 1873 és 1949 közötti 77 évből, és egy monogram 1959-bõl. Petres Rezső kétszer van felírva, tehát a név szerint ismertek összes száma 36. Ezek közöl az egyik gyergyóremetei.

A csíksolmlyói Labarum belsejeElekes András (1942, Gyergyóremete)

Végzős diák volt, mikor a labarumot vitte. Internátusban lakott, a 18 fős osztálynak Borcsa Gergely volt az osztályfőnöke. Jó tanuló volt, teljes tandíjkedvezményt kapott. Érettségijét jó minősítéssel tette le. Nyolcadikban 40 pengő tanulmányi segélyt és 200 pengős Horthy Miklós-ösztöndíjat kapott. Könyvjutalomban is részesült. Az internátusban alapítványos növendék volt, Csomortányi Antal alapítványából 180 pengőt kapott (ahogy mindenki más is). Asszisztens volt a Mária Kongregációban, itt a Bangha Béla világnézeti szakosztályban előadásokat is tartott: Krisztus Király és a Mária Kongregációk, illetve A fajelmélet címmel. Megalakulása után az önképzőkör titkára lett. Az Emericana Iskolaszövetkezet és Diákkaptárban (ahol 147 tag 155 üzletrészt jegyzett) a megválasztott igazgatóság élén állt. Egy évvel korábban, hetedikes korában ¼ tandíjkedvezményt kapott; akkor osztálytársa volt Vámszer Géza, az ismert rajztanár-néprajzkutató fia is.

Elekes András annak a generációnak a tagja, amely a román uralom alatt kezdte meg és a magyar időben fejezte be gimnáziumi tanulmányait, lehetőségei így jobbak voltak a korábbiakhoz képest. Azon kevesek közé tartozik, akiknek későbbi sorsáról is tudunk valamit. Az iskolai Mária Kongregáció Határőr címmel kiadott alkalmi újságjából tudjuk, hogy érettségi után 1942 őszétől Sopronba került az erdészeti egyetemre. Elsõéves hallgatóként hazaküldött írásában egykori diáktársait arra buzdítja, hogy ne csak tudásukat, hanem akaratukat is fejlesszék, mert később csak erős akarattal állhatják meg a helyüket. 

Szakember lett, aki szénbányászati szaktanulmányokat közölt a Bányászati és Kohászati Lapokban, kitüntetéseket kapott, halálakor nekrológot közöltek. Innen tudjuk, hogy április 27-én született, és augusztus 4-én hunyt el Budapesten. Sopronban 1949-ben szerzett diplomát 1949-50-ben Tatabányán dolgozott, katonaideje és átképzési gyakorlata után 1952-től Komlón volt üzemvezető, 1955-1962 között a Szénbányászati Minisztériumban, utána 1977-ig a Bányászati Kutató Intézetben dolgozott. Közben két részletben hét évet a TESCO szakértőjeként Marokkóban dolgozott, majd 1977-ben ismét Tatabányára került 1985-től volt nyugdíjas.

Mohay Tamás
FŐSZEREPLŐK FÉLÁRNYÉKBAN
Arcképvázlatok a csíksomlyói labarum hordozóiról


 
 

CB Login