Friss

Hasonló cikkek

Kapcsolódó életútak

Kapcsolódó életútak

Baróti Szabó János

barotiszabodavidIgen, Baróti Szabó Dávid öccséről van szó. Íme, mi áll Horváth Balázs  "Baróti Szabó Dávid s nehány kiadatlan költeménye", 1888-ban, Ries Lajos magánkiadásában megjelent monográfia 7. oldalán:

Költőnk fiatalabb testvérei: János, József és György voltak. János a család folytatója: József szent életű gyergyóremetei plébános volt, életében s alapítványával holta után is, áldása a szegényeknek, kinek emlékét az általa öntetett négy-öt mázsás harang ma is hirdeti ; a legifjabb testvért Györgynek hívták, iparos volt, Zalathnára származott, hol „meghalálozott, senki maradványai nem maradván".
templom irodalom történelem helytörténet
Facebook
Please provide full Credentials Infomation

Hasonló cikkek

Az 1892-es tűzvész

1892 május 29-én Gyergyóremete ismert történelmének legnagyobb tragédiáját szenvedte el, két kisgyerek játékából a falu nagyrészét elpusztító tűzvész kerekedett. Nem maradt más épen, mint a templom és pár ház az akkor még csak tanyavilágként létező Csutakfalván. A lángok elpusztították a Nyírszegi hidat, és átterjedtek Túlamarosra is, ott is letaroltak mindent. Az alábbiakban az eddig általam fellelt lehitelesebb beszámolót olvashatják.

A plébánia adatai a Mária Rádió adattárában

Gyergyóremete Hargita megye egyik nagyközsége. Gyergyószentmiklóstól 18 km-re északnyugatra a Maros mellett fekszik Ditróval és Csutakfalvával összenőve, a Gyergyói-medence északnyugati részén, a Görgény-hegység aljában. A község területe 10.774 hektár. Lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 6.134 lélek. A települést a Maros folyó szeli át. Éghajlatát a majdnem zárt hegyközi medencék időjárási viszonya határozza meg: hosszú és hideg telek, rövid, de viszonylag meleg nyarak. Az év folyamán mintegy 160 fagyos és alig 80 derűs napra lehet számítani.

A csutakfalvi Szent Margit kápolna

{phocagallery view=category|categoryid=12|imageid=409}Csutakfalvánsokáig nem volt templom, csak egy szabadban álló csengettyű. Először egy lakóházból átalakított kápolna, majd 1940-ben Pál Elek plébános által lebontatott, majd közfalak nélkül újra felépített segédkántori lakás adott helyet a szentmisék bemutatására. Ezt 1942-ben szentelték fel Árpádházi Szent Margit tiszteletére. 1968-ban Orbán László plébános, pápai prelátus lebontatta és egy nagyobb kápolnát építtetett.

Rovásírásos kövek a templomkertben

Ha rovásírás és Gyergyó, mindenki, aki a témában járatos elsősorban a Tászok tetői rovásírásos jelekre, rovásírásos kövekre gondol. Keveseknek jut eszébe, hogy közelebb is lehet keresni ilyesmit, például a plébániatemplom kertjében...

Szent Lénárd plébániatemplom
{phocagallery view=category|categoryid=12|limitstart=0|limitcount=0|imageordering=9}

1944-ben az egyházi levéltár nagy részének a megsemmisülése miatt a templom építés dokumentumai hiányosak, sőt ellentmondásosak.

A közhiedelemben fennmaradt és némely hivatalos iratban is fellelhető adatok a templom építésének idejéről tévedésen alapulnak. Ugyanis a majd mindenki által referenciaként kezelt 1567-es adatsorban (az 1567-es katonai összeírás - regestrum, - Székely Oklevéltár. II. 221.) mindössze 6 kapuval, legtöbb 30 lélekkel bejegyzett falucskának nem lehetett szüksége, sem anyagi lehetősége ilyen méretű templomot építeni. Az ugyanazon okmányban huszonhat kapuval bejegyzett szomszédos Ditrónak sem volt nagyobb temploma.