Magyar Katolikus Lexikon
Gyergyóremete, v. Csík vm. (Remetea, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyházmegye gyergyói főesperesi kerületében. - 1725: alapították. Templomát 1771: Szt Lénárd tiszteletére szentelték, a mait 1900: építették. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Filiája 1917: Gyergyóvárhegy.- Plébánosai: 1766 k. Csergő Ferenc, 1782 k. Szabó József, 1808 k. Nagy Mátyás, 1829 k. Botskor Lajos, 1840 k. Bocskor János. - Lakói 1910: 6063 r.k., 84 g.k., 4 ev., 48 ref., 1 unit., 7 izr., össz. 6207; 1940: 6866 r.k., 14 g.k., 3 ev., 15 ref., 2 unitárius, 4 egyéb vallású, összesen 6904. 1944/45: malenkij robotra hurcoltak 23 férfit, 5 nőt; - 1949. VI: papjait letartóztatták. Plébánosát, Pál Eleket (1902-78) XII: 7, káplánját, Kovács Jakabot (*1919) 5 évre ítélték. Sz.B.
epeak independent news and blogs
Cseres Tibor
író, a Magyar Írószövetség elnöke
(Gyergyóremete, 1915. április 1.-Budapest, 1993. május 24.)
Írói pályáját versekkel kezdte az 1930-as évek közepén, két verseskötete is megjelent: 1937-ben a Tájkép, elöl guggolva én, majd 1942-ben a Zöld levél árnyéka. A versek még sokáig kísérik pályáján, 1945 után is jelentkezik költői művel (Ének a termelőszövetkezetekről, 1950). Ami azonban egész munkássága szempontjából sokkal fontosabb, hogy a versírással párhuzamosan foglalkozik prózával is. Az 1930-as években írt novelláiból már a későbbi, tapasztalt prózaíróra is következtethetünk.
Erdélyi ifjúsága, a diákoskodás a kolozsvári egyetem közgazdasági karán, Asztalos Istvánnal, Bözödi Györggyel, Jékely Zoltánnal, Kiss Jenővel, Szabédi Lászlóval közös irodalmi fellépése (a Termés 1943-as őszi és téli kötetében), bekapcsolódása az antihitlerista ellenállásba, sokoldalú életismerete és mind népi, mind nemzetközi felelősségérzete a II. világháborút követő magyarországi pályaívén is az együttélés erkölcsét tette posztulátummá. 1945 után pályája Magyarországon bontakozott ki. Itt keletkezett művei közül a Hideg napok c. dokumentumregény (Bp. 1964) az 1942-es újvidéki tömegmészárlást idézi fel. A megfilmesítő – szintén erdélyi számazású – Kovács András a "személyes felelősség drámájá"-nak nevezte a regényt, mely Zile geroase c. alatt románul is megjelent Sever Noran fordításában Bukarestben (1967). A hazai magyar kiadás elé (Tanulók Könyvtára, 1970) Aszódy János írt előszót. Parázna szobrok c. munkája (Bp. 1975) ugyancsak a II. világháborút idéző s a történelmi felelősséget kutató regény.
Sándor István
Sz. Gyergyóremete, 1923. szept. 27. Gazdálkodó. Letartóztatták 1961. február 28-án. A MAT Katonai Ügyészsége a BTK 209. paragrafusa 2 pontjának a) betűje alapján, a társadalmi rend elleni ténykedés vádjával a 37/1961-es dossziéval állította bíróság elé.
Forrás: Áldozatok-1956: a forradalmat követő megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban, Volume 10 Pál-Antal Sándor Mentor, 2006
Igen, Baróti Szabó Dávid öccséről van szó. Íme, mi áll Horváth Balázs "Baróti Szabó Dávid s nehány kiadatlan költeménye", 1888-ban, Ries Lajos magánkiadásában megjelent monográfia 7. oldalán: