Gyergyóremete Gyergyóremete
  • Gyergyóremete
    • Általános tudnivalók
    • Gyergyóremete a sajtóban
    • Tartalom
  • Általános
    • Adattárak
    • Címek
    • Monográfiák
    • Bibliográfia
    • Érdekességek
    • Turizmus
  • Emberek
    • Itt született
    • Kapcsolódó életútak
    • Politikai elítéltek
    • Veteránok, 1914-1918
  • Tudomány
    • Állat- és növényvilág
      • Természetvédelem
      • Flóra
      • Fauna
    • Földtudományok
    • Folklór
      • Itt gyűjtötték
      • Kapcsolódó adatok
    • Történelem
    • Nyelvészet
  • Képtár
    • Látnivalók
      • Néprajz, falutörténet
      • Tájak
        • Kőgombák az Öregtető (Batrina) északi lejtőjén
      • Állatok
      • Növények
    • Faluképek
      • Emberek
        • Akiket mások is ismernek
      • Események
      • Feszületek
      • Légifelvételek
      • Templom, temető, kápolnák
    • Régi képek
      • Árvíz - 1913
      • Emberek, események
      • Katonák
      • Képeslapok
      • Térképek
  • Videók
    • Hivatalos kapcsolatok
    • Dokumentumfilmek
    • Hírek
    • Kapcsolódó videók
  • Kövess!

Friss

  • Gyergyóremete - Egyik szeme sír, a másik nevet
  • Újraindulhat a remetei tejporgyár – Erdélyi Magyar Televízió
  • Jó napot! Megjöttem... Gyergyóremetén – 2020. szeptember 1.
  • Látogató 2014.11.30 Gyergyóremete
  • Gyergyóremete 1994

Hasonló cikkek

  • Laczkó Vass Róbert
  • Nagypéntek - Laczkó Vass Róbert
  • Jancsó Noémi - Fénykép az Apollóról
  • Cseres Tibor
  • Győrffy Antal

Kapcsolódó videók

Kapcsolódó videók

Lackó Vass Róbert - Ferencz Imre: Epilógus

Részletek
2015. április 06
746
  •  Nyomtatás 
  • E-mail
 
Lackó Vass Róbert - Ferencz Imre_Epilógus

#Versverseny2015

video itt született irodalom színész
  • Következő

Hasonló cikkek

Balás Jenő

bányamérnök

(Gyergyóremete, 1882. dec. 19. - Budapest, 1938. márc. 6.)

Oklevelét 1907-ben a selmecbányai főiskolán nyerte. 1912-ben Kolozsvárott magánmérnöki irodát nyitott és Erdély apró ércbányáit szövetkezetbe tömörítette; utóbb saját bányavállalata volt. Nagy érdemei vannak a Vértes és Bakony hegység országos kincset jelentő bauxittelepeinek (Gánt stb.) felfedezésében és feltárásában.

Molnár Levente

bariton, magánénekes

(Gyergyóremete 1983-)

A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola magánének szakán végzett 2001-ben, ezután felvételt nyert a Nagyváradi Zeneegyetem magánének szakára.

Cseres Tibor

író, a Magyar Írószövetség elnöke

(Gyergyóremete, 1915. április 1.-Budapest, 1993. május 24.)

Írói pályáját versekkel kezdte az 1930-as évek közepén, két verseskötete is megjelent: 1937-ben a Tájkép, elöl guggolva én, majd 1942-ben a Zöld levél árnyéka. A versek még sokáig kísérik pályáján, 1945 után is jelentkezik költői művel (Ének a termelőszövetkezetekről, 1950). Ami azonban egész munkássága szempontjából sokkal fontosabb, hogy a versírással párhuzamosan foglalkozik prózával is. Az 1930-as években írt novelláiból már a későbbi, tapasztalt prózaíróra is következtethetünk.

Erdélyi ifjúsága, a diákoskodás a kolozsvári egyetem közgazdasági karán, Asztalos Istvánnal, Bözödi Györggyel, Jékely Zoltánnal, Kiss Jenővel, Szabédi Lászlóval közös irodalmi fellépése (a Termés 1943-as őszi és téli kötetében), bekapcsolódása az antihitlerista ellenállásba, sokoldalú életismerete és mind népi, mind nemzetközi felelősségérzete a II. világháborút követő magyarországi pályaívén is az együttélés erkölcsét tette posztulátummá. 1945 után pályája Magyarországon bontakozott ki. Itt keletkezett művei közül a Hideg napok c. dokumentumregény (Bp. 1964) az 1942-es újvidéki tömegmészárlást idézi fel. A megfilmesítő – szintén erdélyi számazású – Kovács András a "személyes felelősség drámájá"-nak nevezte a regényt, mely Zile geroase c. alatt románul is megjelent Sever Noran fordításában Bukarestben (1967). A hazai magyar kiadás elé (Tanulók Könyvtára, 1970) Aszódy János írt előszót. Parázna szobrok c. munkája (Bp. 1975) ugyancsak a II. világháborút idéző s a történelmi felelősséget kutató regény.

Győrffy Antal

színész, színigazgató

(Gyergyóremete, 1831–Rozsnyó, 1875. március 22.)

1848-as honvéd. 1850-ben lépett színpadra. Előbb jellemszínész, majd közel tízévi működés után igazgatásba kezdett.

Paál Elek

pedagógiai író, közíró

(Gyergyóremete, 1883. július 16. – Kézdivásárhely 1963. május 13. )

Polgári iskolát Gyergyóditrón (1900), tanítóképzőt Csíksomlyón (1905) végzett. Tanító Borbándon, Abafáján (1905-20), Székelykeresztúron (1920-26), Székelyudvarhelyen (1926-29) és Kézdivásárhelyen (1930-46). Oktatásügyi és népnevelő írásait Az Iskola, Székely Újság, Székelyföld, Székelység s a Brassói Lapok közölte. Számos vidám színművet, jelenetet, kuplét írt, ezek egy része a Bohém Világ, Népújság, Herkópáter hasábjain is megjelent.

  • Miért?
  • Hogyan?
  • Használati feltételek
  • Laptérkép
növényvilág Cseresnyés állatvilág folklór Bartók Kőpataka 1940 határőrség természettudomány zene gazdaság Trianon veteránok Eszenyőbükk Lúdfarka Alszeg turizmus adattárak
Zenegép - The Music Club
"Oh, Let there be rock"