A búbánat keserűség - Kodály 1910
A búbánat keserűség...
Gyergyóremete (Csík), Kodály Zoltán gyűjtése 1910. Kodály 1973, 29. o.
Kőműves Kelemen - Domokos Pál Péter 1962
Magos Déva várát Építeni kezdték.
Annak élit-ügyét semmibe se vették.
Amit reggel raktak, estére leomlott,
Amit este raktak, reggelre leomlott.
Gyergyóremete, Csík m. – Telki, Pest m. 22 é. asszony. Domokos Pál Péter gyűjtése 1962; AP 4425/c
Árva vagyok - Kodály 1910
Árva vagyok, nincs gyámolom, Még a vizet es gyászolom.
Árva vagyok mint a madár, Kia felhőn odafenn jár.
Árva vagyok s az es leszek,Amíg e világon élek.
Árva vagyok s az es leszek,Amíg e világon élek.
Búsulhatok, amíg élek,Mert én arra reaérek.
Búsulhatok, amíg élek,Mert én arra reaérek.
Gyergyóremete, Csík m. Kodály Z. gy. 1910. SzNd 107 = Pt
Foglalójegyek, fajegyek
Gyergyóremete (Csík vm.)
A tulajdonjegy egyik válfaja, amelyet főleg a székelyek az irtásra kiszemelt erdőben levő fenyőfák szálainak törzsére embermagasságnyira és a föld felszínén látható gyökereire ráróttak. E művelettel nemcsak a megjegyzett fák, hanem a terület is közösből magántulajdonba került. Gyergyóban rönkjegy, Háromszékben tönkjegy a neve. A fajegy használatára a 16. sz.-ig visszavezethető adatok azt is mutatják, hogy a székelyek családi jegyeiket leszármazóik részére továbbadták, akik azt nem lényeges megkülönböztető jellel ellátva alkalmazták. Házi eszközeiken (szekéroldal, villa, fejsze stb.) is megtalálhatók, sőt egyes gyergyói falvak temetőiben a sírokon a latin írást pótolják. A fajegynek a székely rovásírással vagy a fennmaradt jegyekkel való kapcsolata csak feltételezés; eredetük kérdése még tisztázatlan. – 2. Elszámolási jegy, amelyet a bérmunkában erdei fakitermelést végző székely ember fejszével tett az általa kivágott szálfára; a munkavezető a bérfizetést a fajegy alapján végezte. – 3. Minőséget jelző jegy, amelyet a deszka bütüjébe tesznek a kereskedelmi forgalomba kerülő áruk osztályozása alkalmával. A megjelölés történhetett égetéssel és festéssel.
A jegyek használói voltak a 20. század elején: 1. Albert Márton, 2. Ferencz István, 3. Ferencz János, 4. Bakos Dávid, 5. Portik Sz. József, 6. Portik H. Ádám, 7. Balázs Cs. Imre, 8. Balázs Lukács, 9. Balázs György, 10. Portik Lajos, 11. Brassai János, 12. Péter János, 13. Molnár Mihály, 14. Molnár András, 15. Laczkó Balázs, 16. György János
- Megjelent a MAGYAR NÉPRAJZ - nyolc kötetben", VIII. Társadalom / A BŰN ÉS BÜNTETÉSE, © Akadémiai Kiadó, Budapest 1988-2002
- eredeti forrás: Foglalójegyek, fajegyek. Gyergyóremete (Csík vm.) – Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981: 605.
- Irod. Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (Bp., 1909); Kémenes Antal: Székely rovásírás és tulajdonjegyek (Bp., 1914); Meldau, R.: Zeichen, Warenzeichen, Marken (Berlin–Zürich, 1967).
