Székelyföld határvédelme 1940-1944

Aki Székelyföld történetének sok évszázadra visszamenő eseményeit tanulmányozza, akarva-akaratlan a hadtörténelem mezején találja magát. Nem hiába maradt fenn az a hagyományos kifejezés máig a közéletben, hogy a székelység az „katonanemzet”, hiszen évszázadokon át a történelmi Magyarország keleti határán élve őrizték az ország biztonságát, akkor is, ha éppen darabokban volt a királyság, vagy az önálló Erdély idején, és akkor is mikor Mária Terézia rendelete kényszerrel, saját költségén akarta a székelységgel, hogy őrt álljon a nyugati kereszténység elmosódó határán.

Sorozás Gyergyóremetén 1942 Ezekkel a sorokkal indul Nagy József tanulmánya, amelyre a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) honlapján bukkantam. Habár kevés konkrétan Gyergyóremetére vonatkozó közvetlen adatot tartalmaz, mégis megkerülhetetlen olvasmány, már csak azért is, mert az adatszolgáltatók között számos remetei háborús veteránt találunk:

  • Balázs Hegedüs Lénárd: Gyergyóremete
  • Szabó Vilmos: Gyergyóremete
  • Portik Cseres Márton: Gyergyóremete
  • Szabó János: Gyergyóremete
  • Balázs Dénes: Gyergyóremete
  • Balázs Hegedüs Ferenc: Gyergyóremete
  • Balázs István: Gyergyóremete
  • Portik Dobos Dezső: Gyergyóremete
  • Illyés Lőrinc: Gyergyóremete
  • Vass Dezső: Gyergyóremete
A teljes dokumentum  a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) honlapján