Rókagomba (Cantharellus cibarius)

rokagombaLassan közeleg a gombaszezon, benne az örök kedvenccel, a rókagombával. Gyerekkoromban a nyár elmaradhatatlan része volt, kerestük és szedtük mindenfelé, a szokásos útvonalunkon. Rőkagombához leginkább a Bükk útja-Kelenckő mezeje-Juharos útvonal vált be, de a Limbus-Gergévesze környéke is tartogatott kellemes meglepetéseket. Ezt különösképpen szerettem, mert a közel tíz kilomáteres gyaloglás után az első pihenő a Limbusban található ersészház tornáca volt. Erdész nagybátyámnak köszönhetően bejárásunk volt oda. Felejthetetlenek az augusztusi ködből kiszabaduló Gyergyói medence emlékképei.

Na de inkább gombásszunk. A rókagomba (Cantharellus cibarius) gombákhoz (Fungi), azon belül rókagomba-alkatúak (Cantharellales) rendjébe és a rókagombafélék (Cantharellaceae) családjába tartozó faj. Nyáron és kora ősszel jelenik meg a meleg, esős időszakokban, ezért hazánkban egyes száraz években igen kevés terem. Erdőtalajon, különösen a sűrű, sötétebb bükkerdőkben és tölgyesekben, bokros helyen és mohás, nyirkos hegyoldalon többnyire csoportokban fordul elő. Egyes vidékeken igen gyakori.

Érdekes módon akkoriba kizárólag fenyőerdőkben szedtük, merthogy jóformán csak azok voltak, a Juharosban is csak a név utalt a valamikori lombhullató erdőkre, a Bükk útján is csak a neve volt a bükkfáknak. Akkoriban nem tudtuk, hogy jobban szereti a lombhullató erdőket.

Tölcsér alakú, de szabálytalan, kalapszerűen kiszélesedő felső része fodros szélű. Közepes termetű, tojássárga színű ehető gomba. Termőrétege ráncos, eres (nem lemezes). A kalaprésze többnyire domború, hullámosan lapos, csak néha tölcséres, 3–10 cm széles, széle kezdetben kissé aláhajló, később felhajló és fodrosodó. Színe sárga – főtt tojás sárgájához hasonló – vagy világosabb, főleg a bükkösben termett példányok sárgásfehérek. A termőtesten mélyen lefutó, egymással összekötött vaskosabb ráncok, erek vannak. Színük a kalaphoz hasonlók, vagy kissé világosabb, spórája fehér színű. Tönkje rövid, zömök, lefelé vékonyodó, 3–8 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag. A kalapnál kissé világosabb sárga. Húsa merev, tömör, fehér, csak a bőr alatti részeknél sárgás.

Ha figyeljük a ráncos, eres termőréteget, más gombával alig téveszthetjük össze, csak a figyelmetlen, gombát nem ismerő téveszti össze a mérgező világító tölcsérgombával, amely sötétebb, vörösesbarna, narancsszínű, finom feketés vonalakkal rajzolt és szabályosan lemezes, csoportos. Alakra és színre igen hasonló hozzá az ehető sárga gerebengomba is, de annak termőrétege tüskés. Hasonló hozzá még a fakó sárga tölcsérgomba, de az szabályosan lemezes és rozsda sárga színű.

A Kárpátokban mindenhol ismert és népszerű ezt bizonyítja a rengeteg név, amin ismerik. magyar nyelvterületen nyugaton a nyúlgomba, északon a csirkegomba, Erdélyben a rókagomba előfordulása a legtipikusabb, s valamennyi szláv tükörszónak tekinthető, s ebben az esetben az erdélyi népi név szolgált a tudományos névadás alapjául. Maga a gombafaj is tipikusan erdélyi gombának számít, az erdőkben szegény Alföldön szinte ismeretlen.

Carolus Clusius és Beythe István szójegyzékében dunántúli nevén, niwl gomba néven szerepelt (1584). A rókagomba elnevezés a XVIII. század második felétől adatolható, innentől kezdve gyakori. Szlavóniában csöpörke ‘gomba’,csibecsöpörke, Dunántúlon nyúlgomba, nyulica. nyulicska, Göcsej vidékén nyulica, nyúlgomba, Zalabaksán nyúlgomba, Nagykónyi, Szekszárd környékén nyulfülű gomba, nyúlfülegomba, csibegomba néven ismerik. Palócföldön csirkegomba, csibegomba, csibiske(gomba), Kárpátalján tyúkgomba, csírkegomba, Szamosháton csírkegomba - így, hosszó í-vel - Kalotaszegen csírkegomba, rókagomba, sárgagomba, Székelyföldön rókagomba, Moldvában rókagomba, kecskegomba névre hallgat.

De ha messzebb vet a sors, akkor is lehet kérni a vendéglőben, ha elfog a honvágy, íme pár megnevezés:

MegnevezésJelentéseNyelv, régió
agerola a francia girolle-ból

katalán

alafitia
(alafi az elafi változata, ‘szarvas’) újgörög
amarela ‘sárga’ (nőnemben) gallego
baina   baszk
bolet cabriter ‘kecskegomba’ katalán
cabrilla ‘kiskecske’ (nőnemben) spanyol nyelvjárási
cabrito ‘kiskecske’ (hímnemben) spanyol (Segovia)
camagroc   katalán
camassec   katalán
canarinhos ‘kanáricska’ portugál
cantarela (a francia chanterelle-ből, egyben egy húros hangszer neve) spanyol (La Rioja, Navarra), gallego
cantarelos a francia chanterelle-ből portugál
capo gallo ‘kakastaréj, -fej’ olasz
carn de gallina ‘csirkehús’ katalán
chanterelle (a latin cantharellus és a görög kantharosz ‘csésze, serleg’ szóból) francia, angol
chevrette ‘kis kecske’ francia
crête de coq ‘kakastaréj’ francia

dooierzwam

‘tojássárgája gomba’

holland

Dotterpilz ‘tojássárgája gomba’ német
Eierschwamm ‘tojásgomba’ német
finferlo (német Pfifferlingből) olasz
Finferli (német Pfifferlingből) dél-tiroli osztrák
galbiori ‘a sárga’ román
galletto ‘kakaska’ olasz
gallinace ‘csirke’ francia
gallinaccio ‘csirke’ olasz

Galuschel

‘sárga fül’

német

Gelbhähnel

‘sárga csirke’

német

Gelbling

(gelb ‘sárga’)

német

ginestola

(a sárga Genista tinctoriana növényről)

katalán

girandole

‘sárga lámpafűzér’

francia

girola

a francia girolle-ból

spanyol (La Rioja, Navarra)

girolle

(girer ‘csavar, teker’)

francia

gullsvamp

aranygomba’

svéd (Småland)

hanekam

‘kakastaréj’

holland

Hasenöhrlein

‘nyúlfülecske’

német

Hühnling

‘csirke’

német

jaunette

‘sárgácska’

francia

kantarel

a chanterelle-ből

dán, holland

kantarell

a chanterelle-ből

svéd, norvég

kantarella

a chanterelle-ből

izlandi

kantarelli

a chanterelle-ből

finn

keltasieni

‘sárga gomba’

finn

keltavahvero

 

finn

kukeseen

‘kakasgomba’

észt

kuratko

‘tyúk’

cseh

kurčatka, kurátka, kurentka

‘tyúkocska’

szlovák nyelvjárások

kurka ‘tyúk, tyúkocska’ lengyel

lekazina xixa

 

baszk

lesičica

‘rókácska’

magyarországi szlován (vend)

lisička

‘rókácska’

orosz

liska

‘rókácska’

cseh

mãozinhas

‘gyerekkéz’

portugál

orecina

‘fülecske’

olasz (nyelvjárási)

oreille de lièvre

‘nyúl füle’

francia

oreja de liebre

‘nyúl füle’

spanyol

picornell

 

katalán (Baleár-szigetek)

Pfifferling

(Pfeffer ‘bors’)

német

picorrell    katalán
rebozuelo (női ruhanév) spanyol
Reheling (Reh ‘őz’) német
Rehfüsschen ‘szarvaslábacska’ német
rossinyol ‘csalogány’ katalán (itt általános elnevezés)
rubito ‘szőkécske’ spanyol, nyelvjárási
salsa perrechicu, saltzaperretxiko ‘mártásgomba’ baszk
seta amarilla ‘sárga gomba’ spanyol, nyelvjárási
seta del brezo ‘zöld hangagomba’ spanyol, nyelvjárási (Soria)
seta de San Juan ‘Szent János-gomba’ spanyol, nyelvjárási (Segovia)
sisa lekaxin   baszk
txaltxatua    baszk
ull de perdiu ‘fogolyszem’ katalán
urri ziza ‘aranygomba’ baszk
vahvero    finn
vaqueta ‘tehénke’ katalán
vingesvamp ‘szárnygomba’ dán
yumurta mantari ‘tojásgomba’ török
ziza hori, ziza oriya ‘sárga gomba’ baszk