A remetei örmények

Gyergyóremete életében jelentős változásokat hozott a 19. század. 1820-­ban örmények telepednek be a faluba: a Mélik, Bogdán, Kápálb, Kápdebó, Zakariás, Dobribán, Szekula, és Czárán családok, később a Novák család.

Gyergyóremete központjának mai arculata 1880 és 1910 között alakult ki, amikor az itt élő gazdag örmény családok és a remetei székely Puskás család az Osztrák­ Magyar Monarchia polgári ízlésének megfelelő impozáns épületeket emeltek.

Ekkor épült Puskás Sámuel kereskedő boltja, Dobribán Kristóf kereskedő háza, a Sáska ­ház, valamint Mélik István több nagy épülete.

A jól jövedelmező kereskedelemmel foglalkozó Puskások a 19. század vége felé látványos gyorsasággal emelkedtek a falu nagybirtokosai közé. (Az 1989­es rendszerváltás után néhány épületet visszakaptak régi tulajdonosaik, felújításkor pedig törekedtek a házak polgári jellegének megőrzésére.) Az idők során szerintem a székely Puskás család tagjai összeházasodtak az örményekkel, erre utal az is, hogy kereskedők lettek, boltot nyitnak. Hamarosan az örmények kezébe kerül az erdőkitermelés és az ehhez kapcsolódó tutajozó kereskedelem. Megkaparintják a hitelezések során eladósodott családok birtokait.

A század végére már az így összegyűjtött birtokok mennyisége 665 kataszteri hold volt. Mindez meggyorsította a faluközösség felbomlását.

A lakosság jelentős része számára nem maradt más hátra, mint a távoli vidékek erdőin munkát keresni. A korabeli sajtó gyakran tudósít az erdő munkával kapcsolatos munkaerő vándorlásról. A Csíki Lapok egyik 1898 évi közleménye szerint „ez évben különösen Gyergyóremetéről mentek ki tömegesen munkások, állítás szerint mintegy 500­-an”. Betegh Imre remetei plébános feljegyzése szerint „az országnak alig van része, hova munka és foglalkozás tekintetében el ne jutnának”.

Ugyanakkor az örménységnek köszönhető a polgári fejlődés felgyorsulása a század végén. Megnőtt a kereskedelem és pénzforgalom. Az amatőr színjátszás, olvasókör és könyvtár létesítése, a március 15.­i ünnepélyek hagyományossá tétele, szegény, de tehetséges tanulók anyagi segítése fűződik a nevükhöz.

Monumentális építkezéseikkel alakították ki a község központjának még ma is meglévő arculatát is.

A Mélik ház
A Mélik ház A Mélik ház
A Mélik-ház

A fakereskedelemmel foglalkozó örmény származású Mélik család a 20. század elején nem csak Gyergyó, hanem a vármegye legmódosabbjai is voltak. Egy 1918-­as Csíkvármegye 117 legtöbb adót fizetők jegyzékén Mélik István a 14. he - yen állott. A századfordulón U alakban épült házuk homlokzati része őrizte meg a központ épületei közül a legtöbb eredetiséget. Az épület középen boltíves bejárattal szimmetrikusan ketté osztott. A boltozat színes indás­virágos festése néhány éve még állott, azóta lemeszelték. Boltíves bejárata szimmetrikusan osztja az épületet. A jobboldali részen félköríves ajtó és két ablak látható, a baloldali ablakok egyenes záródásúak. Kovácsoltvas kapuján a család monogramját jelentő “M” fölött a társadalmi rangot jelentő ötágú korona látható.

Bálintné Kovács Júlia: Erdélyi Örmény Gyökerek fűzetek,
XIX. évfolyam 220. szám 2015. november-december