Nagyréti láp botanikai védett terület (34 ha), Gyergyóremete

A remetei fürdőtől délre, 718 méter tengerszint fölötti magasságon, a Szárhegy pataka mentén 200 méter hosszan elterülő Nagyrétiláp egy jégkorszaki maradvány, mely botanikai, fitogeográfiai, ökológiai szempontból az egyik legértékesebb eutróf láp az országban.

1980-ban a Nagyréti-láp egy részét védett területté nyilvánították: 4 ha terület a „Nagyrét” északi részén, az ásványvízforrás körül található. Védett növényei közül megemlítjük a zergeboglárt (Trollius Europaeus), a törpenyírt (Betula humilis) és a kockás liliomot (Fritillaria meleagris).

Bővebben: Nagyréti láp botanikai védett terület (34 ha), Gyergyóremete

Az emberi zavarás futóbogarakra gyakorolt hatásának vizsgálata Erdélyben

Az emberi népesség növekedése és ennek következtében a tájhasználat átalakulása erőteljes hatást gyakorol az élővilágra. Az emberi zavarás nagymértékben hozzájárul a természetes élőhelyek degradációjához. A természeti környezet átalakul és ez a folyamat az itt élő közösségeket is veszélyezteti. A civilizációs hatások miatt kialakul egy természetességi gradiens, amelynek egyik végén a sűrűn beépített, utakkal gazdagon behálózott és emberi hatásoktól nagy mértékben terhelt élőhelyek találhatók, míg a gradiens másik végét az emberi hatások mértékének csökkenése és a természetesség fokának növekedése jellemzi.

Bővebben: Az emberi zavarás futóbogarakra gyakorolt hatásának vizsgálata Erdélyben