Szülőfalum szép határa - Adatok Gyergyóremete keletkezéséről és fejlődéséről

A Marosnak a gyergyói medencén átfolyó bal partján Kőpatak völgyében, nem messze kb. 200 méterre a torkolattól Kendefi Bonifác rejtekhelyet, menedéket keresett és talált a XVI. század elején. Tudós emberként ismerték a szomszédos településeken, aki betegeket gyógyított, kuruzsolt és vallási kérdésekben is a hozzá folyamodókat tanácsokkal látta el. Barlang lakása, a mostani temető alatt levő domboldalban, a Maros bal partján, összeomlott állapotban ma is látható. A tanácsokért érkező emberek egy része családjaikkal a környéken telepedtek le. Így a László családok, az Antal családok száma 1567-ben a portális összeíráskor számszerint már hat kaput tett ki. Ilyen kapuk – családi utcák lehettek, mintegy 80-100 lakóssal: a Nyírcsa János kapu, a Gál Antal kapu, a Vass János kapu, a Bajkó Kocor János kapu, a Kicsi bánya és a Nagybánya utcák kapui, a Portik Kocsi Pista kapu, valamint az Ignácz József kapu.

Bővebben: Szülőfalum szép határa - Adatok Gyergyóremete keletkezéséről és fejlődéséről

Garda Dezső - A gyergyói tutajozás társadalomrajzához

A gyergyói tutajozásra vonatkozó első adataink a XVII. századból származnak. A gyergyóremetei hagyomány szerint a Portik családnév felbukkanása 1616-ban a tutajozás létét igazolja, a családnév ugyanis a parti (vízparti) szóból eredne; viselői a Maros partján laktak és tutajozással foglalkoztak. Más vélemény szerint a "parti" munkacsoportot jelentett és a tutajozás szervezeti formájára utalt. E kétféle hagyomány kiegészíti egymást, hiszen a part mentén lakó és tutajozással foglalkozó családok már a XVII. század első évtizedében partikba, vagyis tutajszállító csoportokba szerveződtek, s ez a tény a tutajozás jóval régebbi, XVI. századi meglétét bizonyítja. A szóbeli hagyományoktól függetlenül, 1638-ból már írásos bizonyítékunk van a tutajjal való vízi szállításról, részletesebb írásos emlékeink azonban csak a XVIII. században kezdődnek.

Bővebben: Garda Dezső - A gyergyói tutajozás társadalomrajzához

Gyergyóremete Erdély történetében

Mielőtt bárki félreértené a címet, ez esetben az "Erdély története : Három kötetben / szerkesztő Köpeczi Béla, Makkai László, Mócsy András, Szász Zoltán" című kiadványról van szó. A lelőhely címe: http://mek.oszk.hu/02100/02109,  eredeti kiadvány: Erdély története : Három kötetben / főszerk. Köpeczi Béla, Budapest : Akadémiai Kiadó, 1986, ISBN 963 05 4203 .

Itt, a 3. kötetben egy szerény utalás jutott nekünk is:

Bővebben: Gyergyóremete Erdély történetében