Gyergyóremetével kapcsolatos érdekes információk a nagyvilágból.
A MÁV vezérigazgatósága átirata alapján örömmel járult hozzá, hogy Ditró vasútállomását Ditró-Gyergyóremete névre változtassák, tekintettel arra, hogy a közel 10 ezer lakosú Gyergyóremete község a MÁV igazgatóságától jól megindokoltan kérte ezt.
in Székely Nép, 1941-08-12 / 180. szám
Budapest, 1892. május 28. (A «Szegedi Híradó» eredeti távirat.) A székelyföldről óriási tűzvészt jelentenek. Gyergyóremete, egyik legnagyobb székely községében ma tűz ütött ki s csakhamar lángba borult a falu nagy része. A tűzvésznek áldozatul esett a község háromnegyed része. Sok házban emberek is bennégtek. Odaveszett számtalan állat és mérhetlen termény. A kár óriási.
Szegedi Híradó, 1892-05-29 / 130. szám
Gyergyóremete — mint azt nem rég lapunkban közöltük —, páratlan országos jelenség. A magyar nép szaporodási történetéből az alföldi nagy parasztvárosok hirtelen megduzzadása hasonló csak hozzá, midőn a török kitakarodása után a szinte teljesen néptelen Alföldet a magyar nép egy évszázad alatt teljesen benépesítette. Ez azonban év századokkal ezelőtt történt, a remetei nagy szaporodás pedig egészen a legutolsó évtizedig tartott s most is tartana, ha volna tér a népességnek. Újabban csak a nagy iparivárosok duzzadtak meg hasonlóan, azonban azok főként bevándorlás révén. Mezőgazdasági népesség újabb évtizedekben nálunk nem mutatott fel sehol ekkora életerőt. Gyergyó hazánk magyar vidékei közül a legszaporább, de Remete mellett mégis elmaradnak a többi községek. Remetei arányú szaporodással Gyergyóalfalunak 12 ezer, Gyergyószentnyiklósnak 20 ezer, Ditrónak 15 ezer lakossal kéne bírnia. A Székelyföld, lakossága szinte egyharmaddal lehetne több s országunkban 20 milliót haladna meg a szinmagyar lakosság.
Székely Nép, 1944. január 30 / 24. szám
Kósza adatsor az egyik kevésbé ismert - ma úgy mondanánk szamizdatból: Transsylvania - Erdélyi Tájékoztató, 1973-12-01 / 4. szám. A lapot írógéppel sokszorosították és "fű alatt" terjesztették.
"Egy erről a vidékről elszármazott közgazdász pontos számítások és adatok alapján megállapította egyebek között, hogy az általában szapora gyergyói községek közt is különösen szapora Gyergyóremete lakossága 1930 és 1940 között csupán a természetes szaporulat következtében évenként átlagban 83 fővel szaporodott. Ez azt jelenti, hogy Gyergyóremetének 1940-ben több mint 600 fővel kellett volna, hogy több lakosa legyen, mint 1930-ban. A község számbavétele alapján azonban kiderült, hogy tíz évlatt mindössze 83-mal növekedett a falu lakóinak száma; a tíz év alatt ugyanis kereken 717 ember távozott el a községből, vagyis a természetes szaporulatnak megfelelő létszám csaknem 90 százaléka!"
in Száz kortárs emlékezése a madéfalvi veszedelemre Gyergyó és Csík kétszáz év előtt és ma
Alálírt községi elöljáróság hivatalosan bizonyítja, hogy Gyergyóremete nagyközség 30 ezer holdas határának általános tagosítását és arányosítását Csányi Gusztáv, jelenleg Ditróban lakó birtokrendező mérnök úr elejétől végig, mint alvállalkozó végezte azt általános megelégedésre, pontosan befejezte. Gyergyóremete község telekkönyvei páratlan zavaros állapotban vannak olyannyira, hogy az ingatlanok 50—60 százaléka telekkönyvileg nem annak a nevén állanak a ki azt régi időktől fogva, jogosan és háborútlanul birtokolja; mindemellett Csányi Gusztáv birtokrendező mérnök úr határtalan szorgalmának, lelkiismeretének és pontosságának köszönhetjük azt, hogy mindenki az új tagban, a régi összes birtokának megfelelő illetményt pontosan kapta ki. A miért is öt minden tagositandó községnek a legmelegebben ajánlhatjuk.
Községi elöljáróság.
Gyergyóremete, 1906. év január 20-án.
Nagy Imre, (P. H.)
Pál András, szolgabiró, bíró.
in Ellenzék - Független politikai napilap, Cluj-Kolozsvár 1906. szeptember 14 / 208. szám
