A magyar folklór részei a falucsúfolók. Van mese, mondóka, szólás, számolatlanul. Van köztük egyedi is, például az, ami szerint a csomafalvi székelyek olyan furfangosak, hogy egy remetei csak alig tudja rászedni őket de vannak széles körben elterjedtek is, mint a "ketyegő fene" meséje. Nem ismeritek? Elmondom!
Egy cikkben már idéztük a gyergyóremetei fajegyek leírását a magyar néprajzi irodalomban, azóta újabb érdekes adalékot sikerült fellelni. Figyelmes vizsgálat után kiderül, hogy az eredeti közlésre épülő, de újabb információkat is hordozó, érdekes adatsorról van szó.
A 2004. évi Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvpályázat nyertesei között találjuk a Planétás Kiadó és Kereskedő Korlátolt Felelősségű Társaság "A magyarság népzenéje" című tankönyvét (alcíme szerint "Tanítást, tanulást segítő népművészeti művek az interneten"). A kötet anyagában többek között megtalálunk két, Kodály által Gyergyóremetén gyüjtött dallamot is.
Az Elment az én rózsám idegen országraegy kevésbé ismert, Kodály által Gyergyóremetén gyűjtött népdal. Akár most is születhetett volna, ugyanis ma is gyakran megesik... Adatközlő Angi Józsefné, 50 éves.
Gyergyóremete, Csík m. Kodály Z. gy. 1910. MH_1276d
Az eredeti hangfelvétel és a kézirat a Zenetudományi Intézet Bartók rendjének adattárából:
Az Egykor elindula 12 kőmiesegy érdekes változata a Kőmíves Kelemen balladájának, a Kodály által Gyergyóremetén gyűjtött népdalok közül talán ezt is jobban illene ismerni.
Gyergyóremete, Csík m. Kodály Z. gy. 1910. MH_1275a
Az eredeti hangfelvétel és a kézirat a Zenetudományi Intézet Bartók rendjének adattárából:
ASzékelyföldön halászlegény vagyok énegy meghökkentő, Kodály által Gyergyóremetén gyűjtött népdal. Alighanem máshonnan hozta az adatközlő, a halászat nem egy tipikus remetei életforma. Adatközlő Angi József, 60 éves.
Gyergyóremete, Csík m. Kodály Z. gy. 1910. MH_1276b
Az eredeti hangfelvétel és a kézirat a Zenetudományi Intézet Bartók rendjének adattárából: