A helyi flóra ismert és kevésbé ismert fajai

Faszkógomba - erdei szömörcsög - Phallus Impudicus

Faszkógomba - erdei szömörcsög - Phallus Impudicus
Faszkógomba - erdei szömörcsög - Phallus Impudicus

Más ismert nevei: szemérmetlen szömörcsög, szemtelen szömörcsög. Románul "pula ciobanului", angolul "stinkhorn", németül "Stinkmorcheln", lengyelül "sromotnik smrodliwy", franciául "satyre puant", "phallus impudique", "morille du diable", "fausse morille (verte)", "œuf du Diable", oroszul "Весёлка обыкновенная". A Pallas Nagy Lexikona "bögyörő gomba" néven ismeri.

Fiatalon a pöfetegekhez hasonló burokba van zárva, amelyből később a kucsmagombához hasonló termőtest nő ki. Ekkor a magas, törékeny, fehér tönkön zöldes színű, ragadós, erősen bűzlő süveg ül.

Bővebben: Faszkógomba - erdei szömörcsög - Phallus Impudicus

Rókagomba (Cantharellus cibarius)

rokagombaLassan közeleg a gombaszezon, benne az örök kedvenccel, a rókagombával. Gyerekkoromban a nyár elmaradhatatlan része volt, kerestük és szedtük mindenfelé, a szokásos útvonalunkon. Rőkagombához leginkább a Bükk útja-Kelenckő mezeje-Juharos útvonal vált be, de a Limbus-Gergévesze környéke is tartogatott kellemes meglepetéseket. Ezt különösképpen szerettem, mert a közel tíz kilomáteres gyaloglás után az első pihenő a Limbusban található ersészház tornáca volt. Erdész nagybátyámnak köszönhetően bejárásunk volt oda. Felejthetetlenek az augusztusi ködből kiszabaduló Gyergyói medence emlékképei.

Bővebben: Rókagomba (Cantharellus cibarius)

Piros kokojza (Vaccinium vitis-idaea L.)

piroskokojzaA vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.) az a vadontermő gyümölcsfaj, amely a sajátos domborzati viszonyoknak, termőhelyi adottságoknak köszönhetően jól képviseli az erdélyi vadnövénygyűjtés hagyományait, jelenlegi helyzetét. Az erdélyi populációival kapcsolatos román és magyar szakirodalom meglehetősen szegényes, az állományok helyéről, nagyságáról, számáról kevés a fellelhető adat, mindössze egy-két szerző publikációira lehet támaszkodni. A beltartalmi összetevők és ezek egészségvédő hatásával kapcsolatban is alig néhány említést tartalmaz az irodalom. Ugyanakkor a külföldi szakirodalmi adatok alapján tudjuk, hogy a vörös áfonyában található polifenolok (katechinek, fl avonoidok, antociánok), szerves savak (aszkorbinsav, benzoesav, urzolsav, szalicil-sav stb.), fémkomplexek és egyéb összetevők számos emberi egészségre gyakorolt hatással rendelkeznek. Ezek közül a legfontosabbak: protektív hatás kardiovaszkuláris megbetegedések esetén), gyulladáscsökkentő hatás, daganatos betegségek elleni védelem, antibakteriális, antivirális és gombaellenes hatás, vércukorszint-csökkentő hatás, a retina sejtjeit védő, és gyomorfekély esetén kuratív hatás. Ismert továbbá a növény asztmaellenes és májvédő hatása, valamint szabad-gyökök elleni védelemben való hatékonysága.

Bővebben: Piros kokojza (Vaccinium vitis-idaea L.)

Kecskerágó - Euonymus nanus

Kecskerágó - Euonymus nanusAz Euonymus nanus  - magyarul kecskerágó - Európán kívül Ázsiában, részletezve: Nyugat-Kínában, Mongóliában, Tibet és Turkesztán területén, valamint a Kaukázusban fordul elő. A növény európai elterjedése a Kárpát-medencét és a Kárpátokon túli területeket érinti: Moldávia (Besszarábia), Ukrajna (Podólia), Románia (Kárpát-koszorú keleti széle).

Románia területéről az első adatok Bukovinából (Hormuzaki 1911: Breaza, 800 m-en, erdőtlen mészkő és szerpentin talajon), Moldvából (Petrescu 1922–23: Balteni, folyóparti láperdőben), és ismét Bukovinából származnak (Topa 1928: Rogojesti, éger-fűz liget erdőben). A Kárpát-medencéből legelőször Boros Ádám közölte (1942) a Gyergyói-medencéből (pontosabban Gyergyóremete határából, a Csörgő-, Bakta- és Román-patakok völgyéből).

Bővebben: Kecskerágó - Euonymus nanus