Az emberi népesség növekedése és ennek következtében a tájhasználat átalakulása erőteljes hatást gyakorol az élővilágra. Az emberi zavarás nagymértékben hozzájárul a természetes élőhelyek degradációjához. A természeti környezet átalakul és ez a folyamat az itt élő közösségeket is veszélyezteti. A civilizációs hatások miatt kialakul egy természetességi gradiens, amelynek egyik végén a sűrűn beépített, utakkal gazdagon behálózott és emberi hatásoktól nagy mértékben terhelt élőhelyek találhatók, míg a gradiens másik végét az emberi hatások mértékének csökkenése és a természetesség fokának növekedése jellemzi.

A Nagyréti láp jégkorszaki maradvány mely botanikai, fitogeográfiai, ökologiai szempontból az egyik legértékesebb eutróf láp az országban. Itt különleges növényfajoktalálhatók meg és 1980 április 14-én egy része védett területté lett nyilvánítva.