Mielőtt valaki kapkodná kezdené a fejét, az alábbi cikk, amit változtatások nélkül adunk közre, a Székely Nép, 1944. január 26-i, 20. számában jelent meg, egy budapesti újságíró tollából. Érdekes látni, hogy hogyan látott, láttatott minket a korabeli propaganda! Inkább nem kommentálom, ki-ki döntse el, mit olvas ki a cikkből.
Sárgarézből készült 1848 körül. Alakja kerek, átmérője 28 mm, magassága 41 mm.
A pecsétmező tárgyai kivésettek. A pecsétmezőben: jobbról a sugaras naparc, balról megszemélyesített növekvő holdsarló. Körirata, két kör között: GYERGYÓ-REMETE KÖZSÉG PECSÉTJE. A szöveg eleje és vége között két hatágú csillag.
Pál-Antal Sándor: Történelmi szimbólumaink. Székelyföldi pecsétek (Marosvásárhely, 2014)
A napokban számos forrásmunkában találtam információkat gyergyóremeteiek lófővé emeléséről. Nem volna praktikus egyenként közzétenni az információkat, így inkább öszeszedném az adatokat egyetlen cikkbe.
Gyergyóremeteiek a Regestrum sedis Siculicalis Csík Superioris 1702-es adataiban:
Gyergyóremete életében jelentős változásokat hozott a 19. század. 1820-ban örmények telepednek be a faluba: a Mélik, Bogdán, Kápálb, Kápdebó, Zakariás, Dobribán, Szekula, és Czárán családok, később a Novák család.
Pár évvel ezelőtt bukkantam rá egy hivatkozásra, miszerint egy középkori eredetű torony maradványai vannak valahol Remetén. Az akkori utalásnak végre sikerült utánajárni.
Na igen, mert amint azt már megírtuk, volt egy régebbi terv is. Valaki mindenképpen látni akarta azt a muskátlit a lúdfarki bakterház ablakában. De lássuk a részleteket!
Most nem a véletlen, hanem a tudatos kutakodás eredményezte az újabb adattöredéket. Nemrég írtam a remetei postáról, de utána jöttem rá, hgy valami nincs rendben, a gyűjteményemben van ugyanis egy (töredékes, de egyértelműen azonosítható) 1907-es Gyergyóremete postai pecsétlenyomat (egy 5 filléres Turulos bélyegen).
Azt tudtam, hogy nagyapám egy ideig dolgozott a postahivatalnál, de hogy mióta van Remetének önálló postahivatala, az csak a napokban derült ki számomra.
... avagy miért nem nyílik a muskátli a lúdfarki bakterház ablakában
1892. december 24-én MOLNÁR József csíkszeredai országgyűlési képviselő előmunkálati engedélyt kér egy Szászrégen - Görgénysóakna - Görgényszentimre - Libánfalva - Kereszthegy (1134 m) - Gyergyóremete - Ditró - Gyergyószárhegy - Gyergyószentmiklós vasútvonal előmunkálatára. A minisztérium annak ellenére, hogy nehéz hegyi pályáról van szó, megadja az előmunkálati engedélyt.
