A XVII. század közepén Moldva felől örmények jönnek be Erdélybe. Apaffy Mihály fejedelem (1661-1690) engedélyezi a letelepedésüket. Így jönnek létre a nagy örmény telepek Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson, Csíkszépvízen, Kézdivásárhelyen (Kanta) és Petelén. Főleg kereskedelemmel foglalkoztak. A XIX. században Remetére is költöznek be örmény családok: Mélik, Kábdebó, Kápálb, Zakariás, Dobribán, Málnássy.

A templom - Vámszer Géza 1930

Göncölszekér

A csutakfalvi temető

Templom

Oltár

Keresztek a temetőben

Keresztek a temetőben

A kápolna rom és a világháborús emlékmű között

Útban a templom felé

A Puskás kápolna

Kereszt a templomkertben

Templom

Szent Lénárd templom

Templom

Alkonyat

A templom, háttérben a Kecskekő

Kereszt a templom előtt

A templom a temető felől nézve

A templom

Temető

Világháborús emlékmű

Temető

Templom

Zuzmara

Szent Margit kápolna

Kicsibükk

A temető Túlamarosról nézve

Temető

Temető

Téli kép

Hómenés

Szent Margit kápolna, Csutakfalva

Keresztek a temetőben

Ferencz Ádám 1927 - dédnagyapám

Légifelvétel

A templom keletről nézve

Temető

Kicsibükki kápolna

Temető

Templom

Templom - szokatlan szögből

Tájkép temetővel

Szent Margit kápolna

A Mélik kápolna

Kripta

Templom és iskola

Főoltár

Mária üvegablak

A Szent Lénárd oltár

Ősz

A Szent Lénárd templom

Tájkép templommal

A temető a toronyból valamikor a 70-es években

Kápolna Kicsibükkben

Templombelső

Templombelső

Templom

Temető

A régi iskola és a templom

1944-ben az egyházi levéltár nagy részének a megsemmisülése miatt a templom építés dokumentumai hiányosak, sőt ellentmondásosak.

A közhiedelemben fennmaradt és némely hivatalos iratban is fellelhető adatok a templom építésének idejéről tévedésen alapulnak. Ugyanis a majd mindenki által referenciaként kezelt 1567-es adatsorban (az 1567-es katonai összeírás - regestrum, - Székely Oklevéltár. II. 221.) mindössze 6 kapuval, legtöbb 30 lélekkel bejegyzett falucskának nem lehetett szüksége, sem anyagi lehetősége ilyen méretű templomot építeni. Az ugyanazon okmányban huszonhat kapuval bejegyzett szomszédos Ditrónak sem volt nagyobb temploma.

A gyergyóremetei tejporgyár immár több mint félévszázada minőségi tejport állít elő, munkahelyet biztosít a környék lakóinak, ugyanakkor közvetett módon a szarvasmarha tenyésztőknek is biztos jövedelmi forrást jelent. A Maros-parton épült gyár, a Gyergyói-medence egyetlen olyan termelő egysége, amely túlélte az 1989-es rendszerváltást, és felkészülten várja a 2007-es uniós csatlakozást. A gyergyóremetei tejporgyár 1954. október 24-én Lukács Márton igazgató irányítása alatt kezdte meg a termelést Románia első tejporgyáraként, és az itt előállított végterméket az ország első tejporaként tartják számon.

Remete nyugati részén, a Kőpataka völgyében fekvő, körülbelül 1500 lelket számláló, közigazgatásilag nem önálló településrész.

1835-től, a közeli erdők irtása során keletkezett. Ezért a neve CSUTAKFALVA. Mai szerkezeti formája már az 1890-es években kialakult. Ugyanis, az 1892-es nagy égés után sok család (pl. a Kis-ek) ide költöztek.