A XVII. század közepén Moldva felől örmények jönnek be Erdélybe. Apaffy Mihály fejedelem (1661-1690) engedélyezi a letelepedésüket. Így jönnek létre a nagy örmény telepek Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson, Csíkszépvízen, Kézdivásárhelyen (Kanta) és Petelén. Főleg kereskedelemmel foglalkoztak. A XIX. században Remetére is költöznek be örmény családok: Mélik, Kábdebó, Kápálb, Zakariás, Dobribán, Málnássy.

Temető

A Szent Lénárd templom

Keresztek a temetőben

Kereszt a templomkertben

A Szent Lénárd oltár

Templom

A templom keletről nézve

Kereszt a templom előtt

Templom - szokatlan szögből

Templom

Oltár

Templombelső

Útban a templom felé

Ferencz Ádám 1927 - dédnagyapám

Templom

Tájkép templommal

Mária üvegablak

Temető

Szent Margit kápolna, Csutakfalva

A Puskás kápolna

Ősz

A temető Túlamarosról nézve

Légifelvétel

A temető a toronyból valamikor a 70-es években

A templom, háttérben a Kecskekő

A templom - Vámszer Géza 1930

Kicsibükki kápolna

Világháborús emlékmű

Keresztek a temetőben

Kicsibükk

A templom

Templombelső

A templom a temető felől nézve

Temető

A csutakfalvi temető

Alkonyat

Szent Lénárd templom

Temető

Templom

Főoltár

Göncölszekér

Hómenés

Keresztek a temetőben

Szent Margit kápolna

Temető

Szent Margit kápolna

Kripta

A Mélik kápolna

Templom

Tájkép temetővel

A kápolna rom és a világháborús emlékmű között

Téli kép

Temető

Templom és iskola

Zuzmara

Temető

Templom

Kápolna Kicsibükkben

A régi iskola és a templom

1944-ben az egyházi levéltár nagy részének a megsemmisülése miatt a templom építés dokumentumai hiányosak, sőt ellentmondásosak.

A közhiedelemben fennmaradt és némely hivatalos iratban is fellelhető adatok a templom építésének idejéről tévedésen alapulnak. Ugyanis a majd mindenki által referenciaként kezelt 1567-es adatsorban (az 1567-es katonai összeírás - regestrum, - Székely Oklevéltár. II. 221.) mindössze 6 kapuval, legtöbb 30 lélekkel bejegyzett falucskának nem lehetett szüksége, sem anyagi lehetősége ilyen méretű templomot építeni. Az ugyanazon okmányban huszonhat kapuval bejegyzett szomszédos Ditrónak sem volt nagyobb temploma.

A gyergyóremetei tejporgyár immár több mint félévszázada minőségi tejport állít elő, munkahelyet biztosít a környék lakóinak, ugyanakkor közvetett módon a szarvasmarha tenyésztőknek is biztos jövedelmi forrást jelent. A Maros-parton épült gyár, a Gyergyói-medence egyetlen olyan termelő egysége, amely túlélte az 1989-es rendszerváltást, és felkészülten várja a 2007-es uniós csatlakozást. A gyergyóremetei tejporgyár 1954. október 24-én Lukács Márton igazgató irányítása alatt kezdte meg a termelést Románia első tejporgyáraként, és az itt előállított végterméket az ország első tejporaként tartják számon.

Remete nyugati részén, a Kőpataka völgyében fekvő, körülbelül 1500 lelket számláló, közigazgatásilag nem önálló településrész.

1835-től, a közeli erdők irtása során keletkezett. Ezért a neve CSUTAKFALVA. Mai szerkezeti formája már az 1890-es években kialakult. Ugyanis, az 1892-es nagy égés után sok család (pl. a Kis-ek) ide költöztek.