{phocagallery view=category|categoryid=12|imageid=409}Csutakfalvánsokáig nem volt templom, csak egy szabadban álló csengettyű. Először egy lakóházból átalakított kápolna, majd 1940-ben Pál Elek plébános által lebontatott, majd közfalak nélkül újra felépített segédkántori lakás adott helyet a szentmisék bemutatására. Ezt 1942-ben szentelték fel Árpádházi Szent Margit tiszteletére. 1968-ban Orbán László plébános, pápai prelátus lebontatta és egy nagyobb kápolnát építtetett.
A község mai képe, ahogy a látogatók, különböző adattárak, monográfiák, egyéb információ-források szemszögéből látszik.
If you are looking for luggage delivery bangkok then visit this page .
A XVII. század közepén Moldva felől örmények jönnek be Erdélybe. Apaffy Mihály fejedelem (1661-1690) engedélyezi a letelepedésüket. Így jönnek létre a nagy örmény telepek Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson, Csíkszépvízen, Kézdivásárhelyen (Kanta) és Petelén. Főleg kereskedelemmel foglalkoztak. A XIX. században Remetére is költöznek be örmény családok: Mélik, Kábdebó, Kápálb, Zakariás, Dobribán, Málnássy.
1944-ben az egyházi levéltár nagy részének a megsemmisülése miatt a templom építés dokumentumai hiányosak, sőt ellentmondásosak.
A közhiedelemben fennmaradt és némely hivatalos iratban is fellelhető adatok a templom építésének idejéről tévedésen alapulnak. Ugyanis a majd mindenki által referenciaként kezelt 1567-es adatsorban (az 1567-es katonai összeírás - regestrum, - Székely Oklevéltár. II. 221.) mindössze 6 kapuval, legtöbb 30 lélekkel bejegyzett falucskának nem lehetett szüksége, sem anyagi lehetősége ilyen méretű templomot építeni. Az ugyanazon okmányban huszonhat kapuval bejegyzett szomszédos Ditrónak sem volt nagyobb temploma.
A gyergyóremetei tejporgyár immár több mint félévszázada minőségi tejport állít elő, munkahelyet biztosít a környék lakóinak, ugyanakkor közvetett módon a szarvasmarha tenyésztőknek is biztos jövedelmi forrást jelent. A Maros-parton épült gyár, a Gyergyói-medence egyetlen olyan termelő egysége, amely túlélte az 1989-es rendszerváltást, és felkészülten várja a 2007-es uniós csatlakozást. A gyergyóremetei tejporgyár 1954. október 24-én Lukács Márton igazgató irányítása alatt kezdte meg a termelést Románia első tejporgyáraként, és az itt előállított végterméket az ország első tejporaként tartják számon.
Remete nyugati részén, a Kőpataka völgyében fekvő, körülbelül 1500 lelket számláló, közigazgatásilag nem önálló településrész.
1835-től, a közeli erdők irtása során keletkezett. Ezért a neve CSUTAKFALVA. Mai szerkezeti formája már az 1890-es években kialakult. Ugyanis, az 1892-es nagy égés után sok család (pl. a Kis-ek) ide költöztek.