Tarisznyás Márton "Gyergyó történeti néprajza", 155. oldal:

"A gyerekek is szívesen keresték fel a malmokat, mert a zúgó alatt jól lehetett fürödni, télen pedig a jégen isánkodni, csúszkálni. Emellett a malmok működése és szerkezete is vonzotta őket, különösen akkor, amikor a gépek oly ritkák voltak. Hatásuk a gyermekjátékokban is megnyilvánult. Még 1940 körül is a kis hegyi csorgók közelében gyakran lehetett látni kis, 10—15 cm hosszú vízkerekeket, melyeket gyermekek készítettek (faágakból tengelyt, fakéregből labodákat), hűségesen utánozva a nagy malmok vízkerekeit. Egy másik, sokkal egyszerűbb formája volt ezeknek a játékoknak a tengelyre keresztalakban elhelyezett 4 kis lapát, melyeket szintén labodának neveztek és amelyeket a legkisebb csorgók 20—30 cm-es esése jól működtetett. További tanulmányozást igényel, hogy ezek a gyermekjátékok nem őrzik-e egy ma már feledésbe ment vízkerékforma emlékét."

Annyit fűznék hozzá, hogy gyerekeimnek, majd unokáimnak én is készítettem, többször is ilyen labodákat. Hija, hát igen, aki ivott az Eszenyő vizéből, arra "ráragadt" valami a molnár mesterségből!

havasi pásztor, vándor pásztor - Remetén általában a felfogadott román pásztorokat hívták így.

"Remetének határán, a Kereszthegy északi oldalán fehér porlókő és ugyanott sok csillámkő, úgynevezett macska-arany található. E porlékony fehér kőzet porczellán gyártáshoz alkalmas anyagot szolgáltatna, de nem hasznosítják."

Vitos Mózes:

Adatok csíkmegye leírásához  és történetéhez

Csíkmegyei Fűzetek, 1894, Csíkszereda

Ha van igazi, csaknem kizárólag gyergyóremetei családnév, akkor a Portik mindenképpen az. Íme egy kis névtörténet és lehetséges magyarázat a név eredetére, az Erdélyi Magyar Adatbankból.

 'Ladisforelle' jelentésű galóca szavunkról régóta tudjuk, hogy nem lehet egyéb, mint a szláv glavatica átvétele (SIMONYT: Nyr. XXXIX, 301), de magyar hangalakjának története mindeddig rejtélyes volt előttem Azt hittem ugyanis, hogy hosszú óra csakis a szláv úv kapcsolatnak lehet a fejleménye, s ezért érthetetlen volt előttem a felteendő egykori (szláv glavaticai) *gálávatica hangsor -áti- részének eltűnése. Nemrégiben azonban valamit keresve a Helységnévtárban, megakadt a szemem azon, hogy Csík megyében Gyergyóremete és Gyergyóvárhegy közelében egy-egy Galocás nevű telep van, így, rövid o-val. S ez nem lehet sajtóhiba, mert GÁMÁN ZsIGMONDnak 1863-ban megjelent (erdélyi) Helyság-Névtárában és CzF.-ban is így van.

Taxus baccata L.

• tiszafa (Gyergyóremete 1966).

Juniperus communis L.

• bors fenyő vagy borsika (Borszék vidéke s egész Csík m.) ÉrdL. 24 (1885.): 282.
• borsika (Gyergyóremete 1966),
• borovicsicafenyő (Kővágószőllős 1958),
• sülő borsika, süllő fenyő (Nagyváty 1967),
• süllőfenyő (Almáskeresztúr, Hobol, Molvány 1967, Mozsgó 1968 — e névre dr. Róna-Tas András volt szíves figyelmemet irányítani).
• szúrósfenyő (Makkoshotyka 1963), e nevet az asszonyok használják.

fenyőpálinka 'boróka (Juniperus communis L.) (1. ott is!) terméséből készült pálinka' (Gyergyóremete 1966).

in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Nyelvjárásaink / 2

Betula pendula Roth.

• nyírfa (Gyergyóremete 1966),
• kenyérfa (Makkoshotyka 1963), tréfás elnevezés.

in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Nyelvjárásaink / 2

Alnus glutinosa (L.) Gaertn.

• cserfa (az e-t és színezettel ejtették; Hadikfalva, illetőleg Andrásfalva, Bukovina. Közölték Véméndre, illetőleg Izmény községbe települt székelyek 1964). Vö. Nyr. 91: 480-1. TESz.
• beregfa (Gyergyóremete 1966), (Dunántúl) ErdL. 23 [1884.]: 788.
• jégerfa (Karácsond 1967).

 in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Nyelvjárásaink