Első okleveles említése 1567-ből való, amikor hat kapuval írták össze. A 19. század folyamán a Kőpatak felső felében egy új falu keletkezett: Csutakfalva. Ekkor épült be az Eszenyő-patak melléke, a ma is működőképes négy vízimalommal és ványolóval, melyet Eszenyő-telepnek hívnak.

Kicsibükk és Martonka is Remetéhez tartozó tanyák.

1725-ig Ditró filiája volt. A település barokk stílusú temploma 1771-ben épült főoltára 1787-ben készült, amelyen a bilincsbe vert Szent Lénárd püspök képe látható. A sekrestyében őrzik a Szentlélek-kápolna feszületét, mely 1567-ből való. A településhez még két kápolna tartozik: a kicsibükki 1938-ból és a csutakfalvi 1949-ből.

Két évszázadon át Remete volt a gyergyói tutajozás központja, tutajkikötő és indítóhely is volt.

A remetei borvízfürdő története az 1880-as években kezdődött. Ekkor a Mélik család tulajdonába került területen négy, egymáshoz közel fekvő forrást bekerítettek, ahol a vizet üstökben melegítették A remetei borvízfürdő története az 1880-as években kezdődött. Ekkor a Mélik család tulajdonába került területen négy, egymáshoz közel fekvő forrást bekerítettek, ahol a vizet üstökben melegítették. A fürdő vizével gyógyítható betegségek a következők: szív- és érrendszeri megbetegedések, hormonzavarok, reumás ízületi megbetegedések, a központi idegrendszer működési megbetegedései. A gyógyfürdő éveken keresztül használhatatlan állapotban állt, felújítását most tervezik.

Az 1950-es években épült Remetén a tejporgyár, mely a tej felvásárlását egy ideig megoldotta a Gyergyói-medence falvaiban. A csődeljárás alá került vállalatot Balázs Attila vállalkozó vásárolta meg és építi újra.

2001 szeptemberében megnyitották a remetei Tájházat, amelyben helyet kapott a Cseres Tibor-emlékszoba és a néprajzi gyűjtemény.

 Művelődés, 2022 (75. évfolyam, 1-12. szám) 2022 / 1. Melléklet - Gyergyó

GYERGYÓREMETE nk. (Csík vm., gyergyószentmiklósi járás. V. á. Gyergyóditró 2.5 km.) 7.500 1. Tel.: 2.

— Vezető jegyző: Csiky Sándor.

— Községi bíró: Ferenc Péter.

— Adóügyi segédjegyző: Szigeti József.

— Közigazgatási segédjegyző: Várterész Jakab.

— Körorvos: Pál Gerő dr.

— Körállatorvos: Fülöp József.

— Községi írnok: Lackó Sándor.

— Irodatiszt: György József.

— Pénztáros: Csortán Ferenc.

— Díjnokok: Bakos Sámuel és Lieber Zita.

M. kir. Csendőrörs, Gyergyóremete. — Tel.: 3.

Róm. kat. Plébánia Hivatal, Gyergyóremete.

— Anyakönyv: 1726. évtől.

— Működési terület: Gyergyóremete község

— Plébános: Pál Elek.

— Káplánok: Lónay Ödön és Csillik János.

Magyarország közhivatalainak cím- és adattára, 1942

(Csíkszeredái levelezőnktől.) Lapunk hasábjain már beszámoltunk arról a nagy előkészületről, melyet a dolgozók fejtettek ki azért, hogy eltüntessék Gyergyóremetéről a háború utolsó nyomait is. Így került sor az elmúlt napokban egy hid felépítésére, melyet a fasiszta csapatok robbantottak fel. A híd a lakosság önkéntes munkájával készült el. Ezenkívül teljesen rendbe hozták a már alig járható Ditró és Remete közötti útvonalat is.

Ha muszály lenne kötnöm valamihez Gyergyóremete történelme, múltja iránti érdeklődésemet, akkor valószínüleg ez a füzetecske lenne az. Hogy miért? Annak idején, amikor rábukkantam apám féltve őrzött, előlünk, gyermekek előtt is rejtegetett iratai között talán a titokzatosság volt az, ami körüllengte.

Nehéz ma megérteni, de akkoriban a múlt század hatvanas éveinek vége felé efféle - ártatlan - irományok birtoklása veszélyes dolog volt.

De nem csak ez volt, ami vonzotta a gyermeki fantáziámat, úgy éreztem, hogy a megsárgult lapok bepillantást nyújtanak nagyszüleim, szüleim világába.

Egyik-másik állítását, "adatát" ma megmosolygom, de akkor és ott maga volt a titok, a rejtett, rejtegeni való TUDÁS.