Gyergyóremetével kapcsolatos érdekes információk a nagyvilágból.

Gyergyóremetén feláilítják a Székelyföld első elemi iskolai bentlakását

ahol a szétszórtan élő gyermekeket helyezik el

Domokos László gyergyóremetei igazgató-tanító már rég tapasztalja, hogy a ki­lencezer lakosú falu központjaiban elhelyezett iskolákat sok gyermek nem tudja látogatni a nagy távolság miatt.

A kereszthehyi út megépítése Gyergyót közelebb hozná Maros-Tordához

Gyergyóremete községnek közel 8000 lakosa van. Ez a falu csíkban is a legszaporábbak közé tartozik. Ugyanakkor legszegényebb is. 20.300 kat. hold földet tartanak nyilván a faluban, ez azonban nagyon silány s így a gabonaszükségletet közelről sem fedezi. Az ottani gazdáknak az a kívánságuk, hogy megfelelő engedéllyel, mint a múltban, Maros-Torda vármegyéből szerezhessék be kenyérgabona szükségletükét. A gyergyói medencének általában is nagy szüksége van a szomszédos vármegyével szorosabb kapcsolatukra. Ezt azonban csak úgy tudnák a követelményeknek megfelelően létrehozni, ha Keresztszeg erdőn keresztül megépítenék az annyiszor hangoztatott igen fontos utat.

A keresztszegi út kiépítése esetén igen sok havasi gazdaságot lehetne létesíteni a forgalomba célszerűen bekapcsolt nagykiterjedésű havasi részeken s ezzel a szerény, de szapora, munkás és egészséges falu lakosságának jelentős része újabb jövedelmi forráshoz jutna.

Erdélyi Digitális Tudománytár, Székely Nép 1943, LXI. évfolyam október 232. szám

Kisajátítás vasútépítés céljából

A gyergyószentmiklósi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közzé tétetik: miszerint a magyar kir. államvasutak déda-gyergyószentmiklósi vonala számára az alabb megnevezett határokban kisajátított területekről elkészített összeírás, térkép és egyedi kimutatás hitelesítésére a helyszínére a következő határnapok tűzetnek ki, úgymint: Gyergyóremete és Ditró községre nézve 1911. augusztus 7-én délelőtti 9 óra Ditró állomásra; Gyergyóvárhegy községre nézve 1911. évi augusztus hó 8-án délelőtt 9 óra Gyergyóvárhegy állomásra; Szárhegy községre nézve 1911. évi augusztus hó 8-án délelőtt 11 óra Szárhegy állomásra és Gyérgyószentmiklós városra nézve 1911. évi augusztus hó 9-én délelőtt 10 óra Gyergyószentmiklós állomásra.

Az érdekeltek felhivatnak, miszerint netalán! észrevételeiket a fennebbi határnapon a bizottság előtt előterjeszszék, különben a kisajátítás és a felveti térfogat, úgy a feljegyzett szolgalmak s jogosultságok iránti kifogásaik többé tekintetbe nem jöhetnek.

Egyúttal felhívatnak mindazok, a kik a fennebbi határnapokon a fennevezett vasút számára kisajátított területekért járó és az egyedi kimutatásban kitett kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellenvetéseket tenni akarnak, vagy ezen összegre bármi cím alatt igényt tartanak; ezeket 1911. évi augusztus hó 24-ig ezen telekkönyvi hatóságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy a később jelentkezők észrevételeire s igényeire ^semmi tekintet nem lévén, a kisajátítási és kártalanítási összeg annak és azon mennyiségben fog kiadatni, a kinek nevére és a mely összeggel az az egyedi kimutatásban ki van téve, a bekebelezett vagy felülkebelezett tételek pedig ezentúl a kisajátított területről hivatalból le fognak töröltetni.

Az összeírás, térkép és egyedi kimutatás a telekhivatalban betekinthető.

Kelt Gyérgyószentmiklós, 1911. junius hó 22-én.

Pulszky Mihály, kir. aljbiró s. k.,

A kiadmány hiteléül:

Czimbalmos András, kir. tklvezető.


Erdélyi Digitális Tudománytár Gyergyó 1911, XI. évfolyam július 30. szám

Árvíz Remetén

Az annyi veszedelmet, szenvedést, keserűséget és fájdalmat magában rejtő f. 1913-ik esztendő vármegyénk területén sem vonul el nyomtalanul. A folytonos esőzések következtében medrükből kitért patakokat lát a szem mindenfele. Oly országra szóló és a maga nemében páratlan, emberemlékezet óta nem hallott árviz azonban, mint a milyen f. évi aug. 30-án d. u. 4—5 óra között Gyergyóremete községben pusztított, az ország talán egy községét sem sújtotta.

Üdülésre kíválóan alkalmas

Remetea, Jud. Ciuc (Gyergyóremete) magaslati, klimatikus ásványfürdő. Jódos, kénes, vasas, szénsavas, csodás hatású vize gyógyít rheumát, ischiast, idegbajokat, nőibetegségeket, görvélykórt, stb.

Hideg-meleg fürdők, Marosstrand, kitűnő ivóborviz. Teljes ellátással, összes fürdődijakkal napi 100 lej. Üdülésre kívélóan alkalmas!

Erdélyi Digitális Tudománytár,Keleti Újság 1931, XIV. évfolyam július 171. szám