XVIII. A gyergyo-remetei bánya

Gy.-Remete községnek egyik utczáját, - annak emlékére,hogy ott hajdan bánya volt, ma is „Bánya-utczá"-nak hívják. A hagyomány nem említi, hogy miféle bánya volt.

Állati és növényi kövületek oly nagy mennyiségben, sehol sem találtatnak, mint itt.

Ugyancsak remetének határán, a Kereszthegy északi oldalán fehér porlókő és ugyanott sok csillámkő, úgynevezett macska-arany található. E porlékony fehér kőzet porczellán gyártáshoz alkalmas anyagot szolgáltatna, de nem hasznosítják.

Vitos Mózes:

Adatok csíkmegye leírásához  és történetéhez

Csíkmegyei Fűzetek, 1894, Csíkszereda

ahol a szétszórtan élő gyermekeket helyezik el

Domokos László gyergyóremetei igazgató-tanító már rég tapasztalja, hogy a ki­lencezer lakosú falu központjaiban elhelyezett iskolákat sok gyermek nem tudja látogatni a nagy távolság miatt.

Gyergyóremete községnek közel 8000 lakosa van. Ez a falu csíkban is a legszaporábbak közé tartozik. Ugyanakkor legszegényebb is. 20.300 kat. hold földet tartanak nyilván a faluban, ez azonban nagyon silány s így a gabonaszükségletet közelről sem fedezi. Az ottani gazdáknak az a kívánságuk, hogy megfelelő engedéllyel, mint a múltban, Maros-Torda vármegyéből szerezhessék be kenyérgabona szükségletükét. A gyergyói medencének általában is nagy szüksége van a szomszédos vármegyével szorosabb kapcsolatukra. Ezt azonban csak úgy tudnák a követelményeknek megfelelően létrehozni, ha Keresztszeg erdőn keresztül megépítenék az annyiszor hangoztatott igen fontos utat.

A keresztszegi út kiépítése esetén igen sok havasi gazdaságot lehetne létesíteni a forgalomba célszerűen bekapcsolt nagykiterjedésű havasi részeken s ezzel a szerény, de szapora, munkás és egészséges falu lakosságának jelentős része újabb jövedelmi forráshoz jutna.

Erdélyi Digitális Tudománytár, Székely Nép 1943, LXI. évfolyam október 232. szám

A gyergyószentmiklósi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közzé tétetik: miszerint a magyar kir. államvasutak déda-gyergyószentmiklósi vonala számára az alabb megnevezett határokban kisajátított területekről elkészített összeírás, térkép és egyedi kimutatás hitelesítésére a helyszínére a következő határnapok tűzetnek ki, úgymint: Gyergyóremete és Ditró községre nézve 1911. augusztus 7-én délelőtti 9 óra Ditró állomásra; Gyergyóvárhegy községre nézve 1911. évi augusztus hó 8-án délelőtt 9 óra Gyergyóvárhegy állomásra; Szárhegy községre nézve 1911. évi augusztus hó 8-án délelőtt 11 óra Szárhegy állomásra és Gyérgyószentmiklós városra nézve 1911. évi augusztus hó 9-én délelőtt 10 óra Gyergyószentmiklós állomásra.

Az érdekeltek felhivatnak, miszerint netalán! észrevételeiket a fennebbi határnapon a bizottság előtt előterjeszszék, különben a kisajátítás és a felveti térfogat, úgy a feljegyzett szolgalmak s jogosultságok iránti kifogásaik többé tekintetbe nem jöhetnek.

Egyúttal felhívatnak mindazok, a kik a fennebbi határnapokon a fennevezett vasút számára kisajátított területekért járó és az egyedi kimutatásban kitett kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellenvetéseket tenni akarnak, vagy ezen összegre bármi cím alatt igényt tartanak; ezeket 1911. évi augusztus hó 24-ig ezen telekkönyvi hatóságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy a később jelentkezők észrevételeire s igényeire ^semmi tekintet nem lévén, a kisajátítási és kártalanítási összeg annak és azon mennyiségben fog kiadatni, a kinek nevére és a mely összeggel az az egyedi kimutatásban ki van téve, a bekebelezett vagy felülkebelezett tételek pedig ezentúl a kisajátított területről hivatalból le fognak töröltetni.

Az összeírás, térkép és egyedi kimutatás a telekhivatalban betekinthető.

Kelt Gyérgyószentmiklós, 1911. junius hó 22-én.

Pulszky Mihály, kir. aljbiró s. k.,

A kiadmány hiteléül:

Czimbalmos András, kir. tklvezető.

Erdélyi Digitális Tudománytár Gyergyó 1911, XI. évfolyam július 30. szám