A Kereszthegy látványa minden remetei ember számára az otthont (is) jelenti. Habár csak a harmadik legmagasabb csúcsa a Görgényi havasoknak, de a faluból nézve ez tűnik a leglátványosabbnak. De hogyan néz ki mindez felülről? És főleg, milyennek látják azok, akik először látják? Érdekes útibeszámolót találtam az Erdészeti Lapok 1898. februári számában, ami ízelítőt ad arről, hogyan látják, látták e tájakat mások:
Gyergyóremetével kapcsolatos érdekes információk a nagyvilágból.
Gondolom, nem nagy meglepetés, hogy Gyergyóremete híres szülöttének nevével találkozunk a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 1981-ben (Kriterion Könyvkiadó (Bukarest) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (Kolozsvár) 1981.) megjelent első kötetének a cenzúra által az első kötetből teljesen kihagyatott címszavai között.
Íme itt van az eredeti címszó:
Egy érdekes dokumentum másolata került a kezembe, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle egy tanulmányának mellékleteként. Már a cím is érdekes:
A. Lavrentyev és Jurij Andropov tájékoztatója a romániai helyzetről
Moszkva, 1953. július 4. Szigorúan titkos. 1953. július 8-án V. Molotov utasítására a tájékoztatót megkapta G. Malenkov, K. Vorosilov, N. Hruscsov, N. Bulganyin, L. Kaganovics, A. Mikojan, M. Szaburov, M. Pervuhin, vagyis mindenki, aki számított akkoriban a szovjet vezetésben - és nem csak.
Az élet érdekesebb minden filmnél - vagy hogy stílszerűek maradjunk, "Viaţa bate filmul" (ua. románul). Igen, bármilyen hihetetlen, de dokumentálva vagyon, létezik a román nyelvben olyan szó, ami bizonyítottan remetei eredetű!
Ha rovásírás és Gyergyó, mindenki, aki a témában járatos elsősorban a Tászok tetői rovásírásos jelekre, rovásírásos kövekre gondol. Keveseknek jut eszébe, hogy közelebb is lehet keresni ilyesmit, például a plébániatemplom kertjében...
Alkategóriák
Irodalom
Irodalmi alkotások, amik valamilyen úton-módon kapcsolódnak Gyergyóremetéhez.
