Pap Tarján, gyergyóremetei örsbéli csendőrt február 2-án éjjel 1/2 11 órakor, szolgálatteljesítés közben, Gyergyóremetén a csendháborításon tettenért Puskás Antal, Portik Antal, Portik István és Bobély András gyergyóremetei lakosok lefegyverzési szándékkal megtámadták s mig Puskás Antal a Pap csendőr fegyverét két kézzel megragadva, annak birtoklásáért vele tusakodott, addig Puskás társai egy közeli udvarba futva, onnan dorongokkal dobálták meg Pap csendőrt, ki válságos helyzetébe, dulakodás közben fegyverét Puskásra sütötte és azt balkarján megsebesítette. Puskás azonban a fegyverhasználat okozta sérülése feletti dühében a támadást fokozottabb mérvben folytatta, mire Pap csendőr ellene még egy lövést intézett, a mely Puskást hasba találva, életveszélyesen megsebesitette. Puskás orvosi ápolás alá vétetett, azonban sérülései következtében február 5-én meghalt.

Váratlan helyeken akad az ember szemébe Gyergyóremete neve. Például a Magyar Tudományos Akadémia által a XIX-XX század fordulóján kiadott Magyar Történelmi Emlékek sorozat egyik kötetében.

No, nem kell rohanni, az árverést már megtartották  de azért érdekes tudni, mit árultak eleink. Csaknem 70 évvel az itt idézett árverési hírdetmény kelte előtt Köváry László már ezt írta:

"...sőt a hazában a marosi tutaj-kereskedés által legalább is egy millió p. frtat hoz forgásba: azon termék mondom egyének, községek, megyék, székek törvényhozás gondatlansága miatt, csaknem végpusztulásra jutott, úgy hogy maga Gyergyó mahólnap nem foghat hegyei közül oly díszes gerendákkal elő állhatni, vagy ha igen, még napszáma sem lesz megfizetve úgy oda van a partvidék a rendetlen vágás miatt."

in: Erdélyország Statistikája, írta Kőváry László, Kolozsvártt, 1947, Első kötet, 99. old.

De lássuk a hírdetményt:

1909-ben Gyergyóremete elöljárósága, pontosabban Portik Elek bíró és Kénossy Géza jegyzô a következő hirdetménnyel figyelmeztet a Gyergyó című lapban.

Közhirré tétetik, hogy Gyergyóremete község legelőjén (…) egy darab fakószőrű ökör felügyelet nélkül találtatott és alólírt község elöljáróságának átadatott. A tulajdonos f. évi (…) alólirt község előljáróságánál jelentkezhetik, s tulajdonát beigazolhatja. Ha tulajdonát beigazolni képes, tulajdonos a fenti határidő alatt nem jelentkezik, az állat mint gazdátlan jószág, nyilt árverésen el fog adatni.

Nem tudjuk, hogy hány gazdátlan jószág legelész ma a máséban. És ha ökrökről van szó, akkor nem a remetei legelőn vannak, az biztos...