Az első magyarországi népszámlálás adatai 1784-87

Az 1784-1787. évi népszámlálást nemcsak azért minősithetjük a szó mai értelmében is népszámlálásnak, mert külön e célra létrehozott, a megyei vagy egyházi közigazgatástól független szervezet hajtotta végre, a népesség valamennyi rétegére és a korabeli Magyarország polgári igazgatás alatt álló egész területére kiterjedt, hanem azért is, mert a népességi adatokat különböző szempontok szerint részletezte, összefüggéseit sokoldalúan tárta fel. n, József népszámlálása nemcsak a népesség vagy a katonaköteles férfiak számát tudakolta^ hanem egyénenkénti adatfelvétel alapján a nemek, a családi állapot, foglalkozás, illetve társadalmi helyzet szerinti megoszlást is figyelembe vette, adatokat gyűjtött a vándormozgalomról, bizonyos határok között feltüntette a férfi népesség kormegoszlását és feldolgozta az egyházban lakó családok (háztartások) számára és összetételére vonatkozó adatokat is. A későbbi, 19. századbankészült népszámlálások adatgyűjtési területei közül az iskolai képzettség, a vagyoni helyzet, az anyanyelv kivételével tehát úgyszólván minden kérdésre választ adtak az első népszámlálás kérdőivén, bár ennek az alapanyagnak csak egy részét dolgozták fel a katonai szempontokhoz igazodó csoportositás szerint. A 19. és 20. században végrehajtott népszámlálások pontosságát csak azért nem éri el, mert bár megkezdését az egész országban azonos időpontban rendelték el, végrehajtása során az adatgyűjtés tényleges egyidejűségét nem valósították meg.

Sajnos a helységekre lebontott népességi adatok helyenként hiányosak, így a mi esetünkben is csak a sarokszámok madadtak fenn, a részletes adatok, amik a lakosság egyéb szempontok szerinti besorolását adták volna, elvesztek. Az első hivatalos magyarországi népszámlálás fennmaradt gyergyóremetei adatsora így néz ki:

  • 11 ház
  • 27 család
  • 108 - jogi népesség (tényleges népeség+távollevők)
  • 2 - távollevő
  • 106 - tényleges népesség

Hasonló olvasnivaló