No, nem kell rohanni, az árverést már megtartották 
de azért érdekes tudni, mit árultak eleink. Csaknem 70 évvel az itt idézett árverési hírdetmény kelte előtt Köváry László már ezt írta:
"...sőt a hazában a marosi tutaj-kereskedés által legalább is egy millió p. frtat hoz forgásba: azon termék mondom egyének, községek, megyék, székek törvényhozás gondatlansága miatt, csaknem végpusztulásra jutott, úgy hogy maga Gyergyó mahólnap nem foghat hegyei közül oly díszes gerendákkal elő állhatni, vagy ha igen, még napszáma sem lesz megfizetve úgy oda van a partvidék a rendetlen vágás miatt."
in: Erdélyország Statistikája, írta Kőváry László, Kolozsvártt, 1947, Első kötet, 99. old.
De lássuk a hírdetményt:
Az „Erdészeti Lapok" 1916. évi VII—VIII. füzetének HIRDETÉSEI.
Az ERDÉSZETI LAPOK mellett mérsékelt közlési díjért a lap Irányával nem ellenkező hirdetések kiadatnak. Díjszabás. Kéthasábos szélességben (107 mm) garmond betűvel vagy ennél nagyobb betüfajtával szedett hirdetés milliméterenkint a) faeladási hirdetéseknél 30 fillér, b) más hirdetéseknél 2 0 fillér.
Faeladási hirdetmény. 121/1916. sz.
A gyergyóremetei Álkoza közbirtokosság eladja Gyergyóremete községházánál 1916. évi április hó 26-án d. e. 9 órakor kezdődő árverésen a Csik vármegye Ditró községe határában levő Álkoza nevü erdejének Maroshéviz felőli részén 961'2. Borszéki részén 501'6 kat, hold területén 44036/1912. F. iM. rendelettel kihasználásra engedélyezett lucz-, jegenyefenyő- és bükkfaállományát.
A vágásterületeket a maroshéviz-borszéki országút szeli át, a Máv. maroshévizi állomásától a Maroshéviz felőli része 17 km, a borszéki része 25 km.
Az eladás tárgyát képező faállomány törzsenkénti bemérés szerint: 1. Maroshéviz felőli részen 199.299 m3 tiszta fenyőhaszonfát, 41.379 m3 nettó kitermelhető bükkfát és a kettő évi vágásterület 5140 métermázsa kérget tartalmaz. 2. A borszéki részen 38.827 m3 tiszta fenyőfát, 2437 m3 nettó kitermelhető bükkfát és a kettő évi vágásterület 860 métermázsa kérget tartalmaz.
Kikiáltási ár 1. a Maroshéviz felőli részre 1.740.000 korona; 2. a borszéki részre 260.000 korona, bánatpénz a kikiáltási árnak 10%-a. Kihasználás időtartama 10 év. Ajánlat tehető külön az egyes erdőrészletekre, avagy mindkettőre.
Az árverési és szerződési feltételek az erdőbirtokos alulírott képviselőjénél, továbbá Gyergyószentmiklóson, a gyergyóalfalui m. kir. járási erdőgondnokságnál rendelkezésre állanak. Az erdőgondnokságnál megtekinthető a részletes becslési munkálat is.
Olyan ajánlatok, melyek az árverési és szerződési feltételektől eltérnek, vagy bánatpénzzel ellátva nincsenek, figyelembe nem vétetnek; utóajánlatok el nem fogadtatnak.
Írásbeli zárt ajánlatok a szóbeli árverés megkezdése előtt az árverési bizottság elnökénél nyújtandók be. A megajánlott összeg számokkal és betűkkel is kiírandó s az ajánlatban kifejezendő az, hogy ajánlattevő az árverési és szerződési feltételeket teljesen ismeri és magát azoknak aláveti.
Gyergyóremete, 1916. évi február hó 21-én.
Pál András
kbiró.Portik O. Antal
birt. elnök.Dr. Zakariás Antal
hjegyző.Nagy Imre
birt. jegyző.
Nem tudom, ki nyerte meg az árverést, egy biztos, a megígért 10 éves kihasználási időtartalomból nem lett semmi, egyrészt mert 1918 után történt egy- s más, többek között az Álkoza közbírtokossággal is. De egy biztos, ha késve is, de Kőváry László jóslata mára beteljesedett rajtunk. És ebből nem csak elődeink, de legfőképpen a mi generációnk is kivette részét...
