Ötven év a geológusok, sze- mében — egy röpke pillanat tört része. Hiszen a földtan tudósai évmilliókban — olykor százmilliókban gondolkodnak. A magyar földtantudomány szempontjából mégis korszakot jelent az az ötven esztendő, amely a Vértes—bakonyi bauxitmezők felfedezésétől napjainkig terjed.
A bauxit egyike nagy nemzeti kincseinknek. Évi 1 600 000 tonna termelésünkkel a világranglista hatodik helyén állunk. Európában meg éppenséggel harmadikak vagyunk a Szovjetunió ég Franciaország mögött. Világviszonylatban Jamaika halad az élen, a föld 30 millió tonnás össztermeléséből 7,5 milliót, tehát az össztermelésnek pontosan a negyedét produkálja. Viszont hazánk is több mint huszadrészeivel járul a világtermelés növeléséhez.
A hazai bauxitkincs felfedezésében és feltárásának elindításában hervadhatatlan érdemei voltak Balás Jenő bányamérnöknek. A fantasztának és álmodozónak ismert tudós, hírneves székely földijeihez, Körösi Csorna Sándorhoz, Bolyai Jánoshoz, Gábor Áronhoz. Bodor Péterhez hasonlóan, vagyon is gyakorlatias álmodozó volt. Fanatikus hittel bízott ügye igazában és az aszkétaságig menő önmegtagadással, konok kitartással vállalta a gáncsoskodásokat, kartársai meg nem értését.
Balás Jenő. aki felfedezésével olyan óriási kincshez juttatta hazáját, egész életében a nélkülözéssel küzdött. Szegény székely törpebirtokos szülök gyermekeként született a Csík megyei Gyergyóremetén 1882- ben. Küzdelmes tanulóévek után jutott el ösztöndíjjal a selmeci bányászati akadémiára. Ennek elvégzése után Kolozsvárott magánmérnököskö dött, kevés szerencsével. Később apró erdélyi bányák szövetkezeti termelését szervezte meg. A szövetkezeti vállalkozások iránti szerelme végigkísérte egész életén. A hatóságok a háború alatti években ímmel-ámmal támogatták munkáját és kezdeményezését. Mivel a Tanácsköztársaság idején fontos állami megbízatást kapott a bauxitkutatás irányítására és egy ez irányú országos terv kidolgozására, a Tanácsköztársaság bukása után nem jó szemmel nézték működését, a mellőzésnek és a gáncsoskodásnak minden árnyalatát el kellett szenvednie.
Balás Jenőt nem csüggesztette el az ellenséges bánásmód. haladt a maga útján a megszállottak fanatizmusával. Munkáját végül is siker koronázta — legalábbis erkölcsi siker. 1919 novemberében a vezetésével végzett fúrások Gánt környékén eredménnyel jártak. megtalálta a hazai bauxitmezők központját. Munkájának eredményeit ezelőtt 50 évvel. 1920 tavaszán ismertette. Szövetkezetét akart létrehozni a hazai bányakincs hasznosítására. de ebben minden lehető módon gáncsolták, akadályozták. Végül is kénytelen volt eladni a korábban megszerzett bánya jogosítványokat a későbbi Bauxit Trösztnek. Ennek a trösztnek haszonélvezői a 30-as évek végén már óriási összegeket szereztek a magyarországi bauxittermelősből. Ugyanakkor Balás Jenő a nyomorúságig süllyedő szegénységgel küzdött.
1938. március 6-án a fürdőszobában, nyitott gázcsap mellett holtan találták. Nem volt megállapítható, hogy véletlen szerencsétlenség, vagy szándékosság okozta halálát, a körülmények és az események háttere az utóbbira vall.
Tolna Megyei Népújság, 1970. június (20. évfolyam, 127-151. szám)1970-06-18 / 141. szám
