Újabb adalék az Aprószentekeléshez és más, Ó- és Újévi hagyományokhoz

Aprószentek korbácsAz „aprószentekelés" abban áll, hogy a legények vékony, piros fűzfavesszőt szednek, azt a kályhán felmelegítve nyolcágú korbáccsá fonják. Ezt csizmaszárba, vagy a bekecs belsőzsebébe dugják és aprószentek napján felkeresik a lányos házakat jókor reggel, amikor a háziak még ágyban vannak. A legény az alábbi vers elmondása közben jól megkorbácsolja a lányt és a háziakat:

Aprószentek !
Darabos Dávid
Fúrja-faragja,
Elromlott a korcsolyája
Alcsik Sándor megcsinálja,
Hogy az új esztendőben meg ne varasodjék !
"

A legényt megvendégelik.

(Megjegyzés: szerintem az adatgyűjtő igencsak elhallott valamit... az "Alcsík Sándor"-nak itt semmi értelme sincs, mellesleg mi "Másik Dávid megcsinálja" formában mondtuk a versikét.)

Óév utolsó napján éjfél előtt a nagyobacska, 10—-15 év körüli gyerekek ostorral durrogatva, kolompokat rázva és rossz edényeket összeverve járják a falut és „kihajtják az óévet"

Új év reggelén szokásos a „zabhintés". Első-, második és harmadik osztályos fiúgyerekek — csak fiúk — jókor reggel felkeresik a házakat. Zsebükből maroknyi zabot vesznek elő és azt a vetés mozdulatát utánozva elhintik a szoba földjén. A zab hintése közben ezt a versikét mondják:

"Adjon Isten füvet-fát,
Tele pincét, kamarát,
Sok örömet a házba,
Boldogságot hazánkba,
Ebben az új évben "

Szabó Bálint, rk. földműves. 1923, Gyergyóremete.

Lelőhely: Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)