„Budapest hadseregparancsnokság 30946 és József főherceg arcvonal parancsnokság 1236. rés. sz. rendelkezései szerint menekültek visszatérése megengedtetett az eddigi tiltott területre és pedig a Háromszék vármegyébe Bodzáskraszna, Zágon-Kovászna, Zabola, Gelencze, Osdola, Kézdimartoson, Bereck, Észtelek községek által alkotott keleti határvonalon mégis a katonai beszállásra igénybevett Berecke, Osdola, Gelencze és Zabola községeket kivéve, Csik vármegyébe, Tusnádfürdő, Lázárfalva, Kozmás Csikcseke falu, Csikszentdomokos, Gyergyószentmiklós, Szárhegy községek és Laposnya patak eredete által alkotott keleti határvonalig. Kászon vidékére, továbbá Uz és Csobányos völgyben, úgyszintén Gyimes, Békás, Tölgyes, Borszék, Bálbor vidékére, valamint a Gyergyószentmiklósi járásnak Gyergyóremetétől északra fekvő községeiben összes menekültek, Vasláb községben pedig a román lakosság visszatérése nincs megengedve. Marostorda vármegyében a Felsőrégeni járásba csak a magyar lakosság térhet vissza.
Gyergyóremetével kapcsolatos érdekes információk a nagyvilágból.
és a Szilágyságban keres új családi tűzhelyet
(Marosvásárhely, március 23.) Mióta a kisebbségi sorsra jutott erdélyi magyarság talpa alatt megingott a föld és feje felett beborult az ég, azóta sok-sok vándorbotot faragtak a Székelyföldön. Az Olt, Maros, Küküllők és a Nyárádmentéről, a Hargita- és a Bekecs aljáról sok székely gazda kerekedett föl, hogy az óceántuli Újvilágban új hazát és új otthont szerezzen magának.
Három évvel ezelőtt a gyergyószentmiklósi szolgabiró intézkedésére a gvergyóremetei közbirtokoság mintegy 1800 holdat kitevő erdőségét a politikai község birtokába vette. Emiatt a perek sorozata indult. Az ügy előzményei a következők: 1936 december 11-én Gabor loan gyergyószentmiklósi szolgabiró Gyergyóremete községbe szállt ki és közölte az ottani közbirtokosság vezetőségével, hogy egy miniszteri rendelet alapján elrendeli a közbirtokosság tulajdonát képező 1800 holduyi erdőségnek a politikai község tulajdonába való átírását.
A közbirtokosság vezetősége kérte a szolgabirót, hogy az állítólagos miniszteri rendeletet mutassa meg, Gabor Ion azonban a kérést visszautasította. A vezetőség ekkor arra kérte a szolgabirót, engedélyezze az alapszabályok és a vonatkozó törvényben is előirt közgyűlés összehívását, a vezetőségnek adandó felmentvény megadása végett. Gabor loan nem engedélyezte a gyűlés megtartását, mire a közbirtokosság hivatalos hatalommal való visszaélés címén eljárást indított a szolgabiró ellen, mely felmentő ítélettel nyert befejezést.
A felmentés után Gabor szolgabiró hivatalos személy megrágalmazása miatt pert indított Páll József közbirtokosság! elnök, valamint Portik Ferenc, Laczkó Ferenc, Antal József és Puskás Jenő vezetőségi tagok ellen s a Csíkszeredai törvényszék az öt vezetőségi tagot egyenként egyhónapi fogházra, 5000 lej pénzbüntetésre és 2000 lej erkölcsi kártérítésre Ítélte. Az ítélet ellen azonban a vezetőségi tagok a marosvásárhelyi táblához felebbeztek, melynek tanácsa a vádlottakat felmentette.
Az ügyhöz tartozik, hogy a közbirtokosság a politikai község ellen birtokháborításért eljárást indított. Ezzel az ügygyei első ízben a Csíkszeredai törvényszék foglalkozott, mely a közbirtokosságot elutasította. A törvényszék döntését az érdekeltek megíelebbezték.
Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám) 1939-12-02 / 279. szám
Kell ide egy kis magyarázat.
A kor jogi nyelve szerint a politikai község egy közigazgatási egység, amely egy vagy több településből áll, és önkormányzattal rendelkezik. A község a település egy speciális formája, melynek legalább 300 lakosa van, önálló arculattal bír, és képes önkormányzatot fenntartani. A községekkel szemben a nagyközségek legalább 5000 lakossal rendelkeznek. Gyakorlatilag a szolgabíró a közbirtokossági erdőt magántulajdonból átvette az önkormányzat tulajdonába. Azokban az években ez tulajdonképpen az államosítás egy bizonyos (rejtett) formáját jelentette, a két világháboró közötti Romániában a helyhatóság gyakorlatilag nem az önkotmányzat egy formája volt, hanem az állam helyi hatalmának a megnyilvánulása.
* Szám: 63—1943. Idézés.
A Gyulafehérvári Egyházmegyei Bíróság Kolozsvári Osztályától a Laczkó Erzsébet—Balázs István házassági köteléki perben. A fenti Egyházmegyei Biróság ezennel megidézi ismeretlen helyen tartózkodó (utolsó lakcíme: Buri, San Paolo, Brazilia) Balázs István alperest (született Gyergyóremetén, 1903 január 10-én), 40 éves róm. kat. földművest, Laczkó Erzsébet férjét, a Kolozsváron, 1943 november 11-én d. u. 5 órakor, Szentegyház-u. 5. szám alatt tartandó kihallgatásra. Ha az alperes a kihallgatáson idejében meg nem jelenik, vagy távolmaradását nem igazolja, akkor őt az Egyházmegyei Biróság makacsnak fogja tekinteni. Egyben kéri a Biróság a Főtisztelendő Ordináriátusokat, plébánosokat, egyházi és világi személyeket, ha netalán ismernék az alperes tartózkodási helyét, őt a jelen hirdetményre figyelmeztessék.
Kolozsvár, 1943 október hó 5-én.
Gajdátsy Béla s. k. elnök.
Dr. Jakab Antal s. k. jegyző.
Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)1943-10-09 / 228. szám
Erdélyi birtokviszonyok. (Kérdés.)
Ezen becses lapok megbecsülhetlen szolgálatot tettek már és tesznek folyton az igazságszolgáltatásnak az által, hogy alkalmat nyújtanak érdekes kérdések felvetésének és megvitatásának ezen hasáb alatt. Az alant felvetett kérdés ilyen különösen az erdélyi birtokviszonyok szempontjából.
Alkategóriák
Irodalom
Irodalmi alkotások, amik valamilyen úton-módon kapcsolódnak Gyergyóremetéhez.
