Egyike az ótörök jövevényszavainknak (itt jegyzem meg, hogy rengeteg a hasonló eredetű, állattartásra vonatkozó szavunk), eredetileg öväč > ma. üvecs.
Az 1862-ben megjelent Czuczor Gergely - Fogarasi János féle, a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készült A magyar nyelv szótára c. lexikon szerint:
ÜVECS, fn. tt. üvecs-ět. A gyergyai és felcsiki székelyeknél Kállay Ferencz szerént esztendős nőstény bárány, Kriza J. szerént két éves fekete (csak fekete?) bárány. Talán vagy az ünő szóból módosúlt, mintha volna ünecs, vagy am. évecs az az éves. Másképen szintén Kriza J. szerént Maros- és Háromszékben: kirlán (éves bárány), Udvarhelyszékben: mióra.
Saját emlékeim szerint egyértelműen egy éves körüli nőstény fiatal, még nem ellett juh értelemben használták, használják Gyergyóremetén.
Egyik első emlékem, amiben ez a szó előfordul az apám egyik, a kollektivizálás utáni években született anekdotája.
Akkoriban szó szerint vették a Lenini mondást, miszerint a tanító a nép szolgája. Be is fogták őket mindenféle "társadalmi" munkára. Ezek egyike volt a januári állatösszeírás, amikot az erre kijelölt személyek sorra járták a falu gazdáit, és összeírták az állatállományt, a tyúkoktól az ökrökig. Nem volt ez egy békés akció, nagy volt az ellnállás, az emberek úgy érezték, hogy nem elég, amit a kollektivizálás alatt elvettek tőlük, ez az akció arra való, hogy a még megmaradt javaikat is előbb-utóbb elvegyék. Emiatt eleinte gyakran verekedésig jutott ez az akció, máig emlékszem arra a rettegéssel teli várakozásra, amikor ezekben a januári napokban anyámmal azt lestük, mikor és mivel jön haza apám egy-egy ilyen nap után.
Egyik ilyen alkalommal ezzel a történettel jött haza. A neveket szándékosan kihagytam.
Este későn érkeztek az aznapi utólsó házhoz, a kapu zárva. Nagysokára a sok zergenyálás hatására előkerült a házigazda. Az aktivista előadta, hogy mi járatban vannak, mutatta, hogy van náluk minden: aktatáska, töltőtoll, jegyzőkönyv, milicista, ami csak kell, sorolja csak el szépen, milyen állatokat tart.
- Hagyjanak engem békén, nincs nekem csak egy nyamvadt üvecsem, az es fennakadt a jászolba, s oszt kimúla - mondja a gazda.
- Elé tudja állítani? - kérdezte a bizottságot vezető pártaktivista.
- Én elé, ha béjönnek az istállóba.
Apám, akinek amolyan írnokféle szerepe volt a bizottságban felírta a listára: ”egy üvecs halva”.
Az udvarbéli mozgásra a csűr felől egyszer csak juhok bégetése hangzott fel. A milicista rögvest kinyította a csűrkaput s hát láss csodát, a kapu mögött felállított és szénával hevenyészve betakart kertláb mögött vagy 100 juh tolongott.
- Idős ember maga - mondta az aktivista - hát nem szégyelli magát, hazudni? Ez itt mi?
- Hát ezek kérem, tisztelettel jöttek virrasztani.
- Hát vallja csak bé, még van-e valamilyen állatja magának!
- Jól van, jól van - mondta a gazda - Ha már ennyire érdekli magukat, bévallom, van egy elefántom es.
- Eszenyőben elefánt?
- Igen hát, - felete a gazda - s ha kell, meg es mutatom magiknak!
Kihúzta a jobb zsebének a bélését, s azt mondta:
- No itt az egyik file!
Ki a bal zsebe bélését is:
– S itt a másik file es. De ha kéváncsiak, akkor én az ormányát is eléveszem.
