Csicsóka néven közismert, de az 1862-es Czuczor - Fogarasi féle Magyar Nyelv Szótára is tudja, hogy:
TÓTRÉPA, (tót-répa) ösz. fn. A székelyeknél, különösen Marosszékben, am. csicsóka (Kriza J.).
A csicsóka (Helianthus tuberosus) más néven: csókapityóka, földialma vagy tótrépa, ami közeli rokona a napraforgónak. A burgonya megjelenése előtt, 1664-ben földialma néven már ismerték, és az 1800-as évek végén csupán egy hajszálon múlott, hogy a burgonya helyett ne a csicsóka terjedjen el, mivel összehasonlító vizsgálatok során megállapították, hogy különösen szélsőséges talajokon a csicsóka sokkal jobb termést hoz, mint a burgonya.
Igénytelen növény, ott is termeszthető, ahol szinte semmilyen más gazdasági növény sem, viszont alacsony tápanyagigényét rendkívül agresszíven, talajzsaroló módon elégíti ki, és elszaporodása esetén szinte kiirthatatlan.
Szárazságtűrő, de nyirkos talajon is jól fejlődik. Legnagyobb gumó- és szárhozamot humuszban gazdag, vályogos talajon lehet elérni. Gumója ültetésének ideje októbertől május eleje. Vaddisznó járta helyeken inkább tavasszal ültessük. A növény hő- és fényigényes.
Növekedési és szaporodási hajlamáról sokat elárul a népi esküvői jókívánság: “szaporodjatok, mint a csicsóka!”. Októbertől május elejéig ültetheted. Négy-öt év után azonban az elaprózódott gumókat új helyre kell őket telepíteni, egymástól 50-60 cm-re, legalább hat cm mélyre, különösen laza, homokos talajban. A legmegfelelőbbek a 40-50 g-os gumók.
Nagyanyám konyhakertjében az egyik olyan növény volt, ami az unokáknak volt szánva (a másik a lóbab volt), a szélre volt ültetve, hogy könnyen hozzáférjünk, anélkül, hogy kárt okoztunk volna a veteményben.Szabadon lehetett garázdálkodni benne, ha már elvirágzott, az egyetlen kikötés az volt, hogy az apróbb gumókat vissza kellett rakni a föld alá.
