Remete belterületén nincs malom- és fűrészmeghajtásra alkalmas víz.
Ezért a községtől 3-4 km-re levő Eszenyő-patak völgyében alakult ki egy jellegzetes molnártelepülés. 1721-ben a remetei malmok jövedelme 247 forint, vagyis a legmagasabb az egész Gyergyóban. Ez az öszszeg valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a fűrészmalmok jövedelmét is belefoglalták.
A remetei néphagyomány szerint az első malom — amely ma a Kinda családé — 300 évvel ezelőtt épült, a mai Tejporgyár közelében. Úgyszintén 300 évesnek tartják a Molnár András malmát is. A fűrészek közt 1764-ben az Eszenyő vizén említik a Lázár grófokét.
1864-ben a helynévösszeírás szerint az Eszenyő patakán malmok vannak (Szabó T. A.: 1940. 50), körülötte pedig kaszálók. A jelen század első felében itt a malmok száma 13 volt. Elsősorban Remete, kisebb részben Várhegy községet szolgálták ki. Mivel a hajtóerő tiszta víz, ebben a völgyben több ványoló települt. Ezek hatókörzete a szomszédos községekre terjedt ki. A település 3-5 km hosszúságban a patak mentén, egymástól meglehetős távolságra elhelyezkedő tanyákból állott. Itt a molnárok jelentékeny földművelést is folytattak.
Tarisznyás Márton - Gyergyó Történeti Néprajza 116-117. oldal,
Kriterion Kiadó Bukarest 1982
