Juniperus communis L.

• bors fenyő vagy borsika (Borszék vidéke s egész Csík m.) ÉrdL. 24 (1885.): 282.
• borsika (Gyergyóremete 1966),
• borovicsicafenyő (Kővágószőllős 1958),
• sülő borsika, süllő fenyő (Nagyváty 1967),
• süllőfenyő (Almáskeresztúr, Hobol, Molvány 1967, Mozsgó 1968 — e névre dr. Róna-Tas András volt szíves figyelmemet irányítani).
• szúrósfenyő (Makkoshotyka 1963), e nevet az asszonyok használják.

fenyőpálinka 'boróka (Juniperus communis L.) (1. ott is!) terméséből készült pálinka' (Gyergyóremete 1966).

in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Nyelvjárásaink / 2

Betula pendula Roth.

• nyírfa (Gyergyóremete 1966),
• kenyérfa (Makkoshotyka 1963), tréfás elnevezés.

in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Nyelvjárásaink / 2

Alnus glutinosa (L.) Gaertn.

• cserfa (az e-t és színezettel ejtették; Hadikfalva, illetőleg Andrásfalva, Bukovina. Közölték Véméndre, illetőleg Izmény községbe települt székelyek 1964). Vö. Nyr. 91: 480-1. TESz.
• beregfa (Gyergyóremete 1966), (Dunántúl) ErdL. 23 [1884.]: 788.
• jégerfa (Karácsond 1967).

 in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Nyelvjárásaink

Abies alba Mill.

•  fehérfenyő (Borszék vidéke és egész Csík m. ErdL. 24 [1885.]: 281. (Gyergyóremete 1966). Utóbbi helyen apró, vékony ágait leveleivel bojtolva rakva ágynak használják, mert kitűnő fekvőhely, nagyon rugalmas.

in Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.Papp Ferenc: Hang, fonéma, betű és a teljes magyar ábécé

Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865

Székelyföld és térsége II.

Közzéteszi: Csáki Árpád és Pál-Antal Sándor

Programvezető: Boka László tudományos igazgató (OSzK)

A kiadvány az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának dokumentumai és mikrofilm-másolataik felhasználásával készült

Beismerem, nem hallottam használni a szót gyerekkoromban. Pedig tősgyökeres remetei...

Bartos Tibor Magyar szótár: egymást magyarázó szavak és fordulatok tára, 2002-ben a Corvina könyvkiadónál megjelent kötetében a 460. oldalon idézi az 1748-ban Gyergyóremetén feljegyzett mondatot:

A patak folyamját hagyák naphalatra határnak.

Akinek (esetleg) le kell fordítani:

• patak folyamja - a patak folyása, medre
• naphalat - napnyugat

Az Erdélyi Hivatalos Értesítő 1868-as kiadásában tatáltam egy érdekes hírdetményt, tele dülőnevekkel. A hírdetmény bizonyos Veres Mihály remetei lakos hagyatékának az elárverezéséről szól, a birtoktestek felsorolásában  a dűlőnevek és a szomszédok is fel vannak sorolva. Most csak a dűlőneveket mazsoláztam ki, egy régebbi cikk (Gyergyóremete helynevei) kiegészítéseként.

A nagyközség a Gyergyói-medence északnyugati részén, a Görgényi-havasokhoz tartozó Fancsal és Mezőhavas hegységek keleti lejtőjén terül el. A helységen átfolyik a Maros, de a község nagyobbik része a Maros mellékfolyójának a Kőpatak mentén terül el. Első írásos adata viszonylag kései: 1567: Remete (SzékOklSz. 18, 43). Hivatalos román neve: Remetea.

A Remete helynév személynévként is előforduló m. remete ’a világtól elvonultan élő személy’ jelentésű főnévből keletkezett.

Azt hittétek, hogy büntetlenül, jogszerűen használhatjátok a Gyergyóremete helynevet?