A nagyközség a Gyergyói-medence északnyugati részén, a Görgényi-havasokhoz tartozó Fancsal és Mezőhavas hegységek keleti lejtőjén terül el. A helységen átfolyik a Maros, de a község nagyobbik része a Maros mellékfolyójának a Kőpatak mentén terül el. Első írásos adata viszonylag kései: 1567: Remete (SzékOklSz. 18, 43). Hivatalos román neve: Remetea.
A Remete helynév személynévként is előforduló m. remete ’a világtól elvonultan élő személy’ jelentésű főnévből keletkezett.
Azt hittétek, hogy büntetlenül, jogszerűen használhatjátok a Gyergyóremete helynevet?
Nincs remetei, aki ezt a nótát ne ismerné. De szerintem olyan sokan azért nem gondolkodtak el azon, honnan is jön ez a név. Eszenyő, és kész. Olyan jó remetei szó... Vagy nem?
Tudós nyelvészek kiderítették, hogy nem egészen, először is a magyar nyelvterületen több Eszeny, Eszenyő helynév is van. Másodsorban mi csak átvettük, ugyanis az Eszenyő szó eredetileg a szláv "jaszeny", "jaszenyev" szavakból származik. Eredetileg kőrist jelent.
Sebaj, nekem csak a sáté jön be, mindegyre... na meg a nagy csatangolások, a 18 vízimalom, gatter és ványoló, az ívó paducok, a zsinór végén ficánkoló pér.
A kőrist pedig meghagyom a nyelvészeknek.
A Magyar Nyelv (a Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóírata) CIII. évfolyamának első számában (2007 március) a különfélék rovatban megjelent cikkében ( Helynévmagyarázatok, 111. oldal) Kiss Lajos az alábbiakat írja:
