remetei plébános
Gyulafehérváron végzett teológiát, majd Budapesten doktori címet szerzett. Az első világháború idején saját kérésére küldte a püspökség a keleti frontra, ahol tábori lelkészként tevékenykedett a háború végéig.
Remetei papok
Remete papjai, a kezdetektől napjainkig.
Tusnádon született 1818-ban. Pappá szentelve 1843-ban. Gyergyóremetén káplán, 1846-tól Kolozsmonostoron plébános, 1847-től Csíkdelnén, 1860-tól Csíkszentkirályon. Meghalt 1868. december 30.
Született Ozsdolán, 1883. aug. 21.
Gimnáziumi tanulmányait Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte.
1908-ban szentelték pappá.
Szolgálati helyei: Szárhegy, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Csíkdelne, 1929-től Tekerőpatak. Itt hunyt el 1974. nov. 21-én.
Csatószegen született 1801-ben. Pappá szentelve 1825-ben. Káplán Kolozsváron, majd 1829-től Csíkszentkirályon. 1832-től (1834?) Csíkszeredában tábori káplán, 1834-ben 6 hónapig megbízott plébános Csíkszeredában. 1846-tól Gyergyóremetén plébános. Az 1848-as forradalom idején a nemzeti mozgalmaktól távol maradt.
Ennek ellenére ő az első, akit Gyergyóból Dorsner ezredes letartóztatott. Letartóztatása után 1856-ig volt börtönben. Feljelentése az egyházközség részéről történt Erénosz Jeremiás szerint: Győrfy János e forradalmi időben „elfelejtkezék ő is hogy pap és hogy vallási, s erköltsi dolgokról kellene szóllani a Néphez; sok jót tett népével, de most, midőn fel szólítottam volna egy könyörgő az Hadi kormányhoz felküldendő vissza botsátatását tárgyazó Levél írására, előttem ugyan nem, de azután sokan azt nyilvánították, nem hogy kérnők vissza jövetelét, hanem azt fogják kérni hogy még tovább tegyék”. ( Eránosz Jeremiás ditrói plébános levele Kovács Miklós püspöknek. Ditró, 1849. szeptember 12.)
1856-tól Korondon káplán és egy ideig vezeti a parajdi plébániát. 1862-től Tekerőpatakon plébános, 1876-tól nyugdíjazva.
Meghalt 1893. szeptember 4.
Csíkszentdomokos, 1782. február 10. – Kolozsvár, 1864. július 14.
címzetes püspök, országgyűlési követ, apát, kanonok, lap- és könyvvizsgáló
Miséspappá 1806. március 24-én szentelik, majd segédlelkész lesz Kolozsváron. 1808-tól plébános és kerületi jegyző Gyergyóremetén, 1817-ben Alfaluban és szentszéki jegyző, 1825-ben gyergyói alesperes, 1826-ban gyergyói esperes, 1830-ban udvarhelyi plébános, kerületi esperes, gimnáziumi igazgató, címzetes kanonok. 1832-től kezdve kolozsvári plébános, károlyfehérvári kanonok, a kolozsmonostori hiteles levéltár káptalani őre és több országgyűlésen követe, kolozs-dobokai főesperes, elemi tanfelügyelő és könyvvizsgáló, 1836-ban a Boldogasszonyról nevezett salamoni apát, szintén 1836-től iskolai felügyelő, 1849-ben ideiglenes helyettes püspök. Neki köszönhetően épült föl a kolozsvári Szent Mihály-templom monumentális neógótikus tornya. Sírja a Házsongárdi temetőben van, sírkövét 2006-ban állították helyre.
Munkái
-
Halotti beszéd, melyet a császári és apostoli király első Ferencz ő felségének ... 1835. márcz. 26. a kolozsvári piaczi római kathol. anyatemplomban megadni kezdett egyházi szertartásos utolsó tisztességtétele napján mondott. Kolozsvár.
