Magyar Katolikus Lexikon
Gyergyóremete, v. Csík vm. (Remetea, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyházmegye gyergyói főesperesi kerületében. - 1725: alapították. Templomát 1771: Szt Lénárd tiszteletére szentelték, a mait 1900: építették. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Filiája 1917: Gyergyóvárhegy.- Plébánosai: 1766 k. Csergő Ferenc, 1782 k. Szabó József, 1808 k. Nagy Mátyás, 1829 k. Botskor Lajos, 1840 k. Bocskor János. - Lakói 1910: 6063 r.k., 84 g.k., 4 ev., 48 ref., 1 unit., 7 izr., össz. 6207; 1940: 6866 r.k., 14 g.k., 3 ev., 15 ref., 2 unitárius, 4 egyéb vallású, összesen 6904. 1944/45: malenkij robotra hurcoltak 23 férfit, 5 nőt; - 1949. VI: papjait letartóztatták. Plébánosát, Pál Eleket (1902-78) XII: 7, káplánját, Kovács Jakabot (*1919) 5 évre ítélték. Sz.B.
epeak independent news and blogs
Plébánia adatai a Gyulafehérvári Főegyházmegye Adattárában - 2008
Tit.: Szent Lénárd apát; Örök. Sz. i.: X. 14.
Postacím: 537250-Remetea 2012., jud. Harghita
Tel. 0266-352.224
Filiák:
- Csutakfalva – Tit.: Árpád-házi Szent Margit; Örök. Sz. i.: VIII. 11.
- Kicsibükk – Tit.: Szent István király; Örök. Sz. i.: VI. 22.
Plébános: T. Lázár Lajos
Segédlelkész: T. Mihály Imre
Lélekszám: mater (Csutakfalvával): 5700.
Szentmisék rendje: Gyergyóremetén 9, 11 és 17 vagy 18 órakor. Hétköznap 7 órától, vasárnap és ünnep előtt délután is. Csutakfalván 10 és 11,30 órakor.
A Lénárd-kultusz gyergyóremetei vonatkozásai
Lénárd, másként Leonárd a koraközépkor egyik leghíresebb, legnépszerűbb szentje. Tisztelete a közép-európai, főleg alpesi katolikus néphagyomány legarchaikusabb rétegeiben gyökerezik. Élete elvész a jámbor legendák világában. Biztosan csak annyit tudunk róla, hogy remeteként a VI. században élt Limoges környékén.
Lénárd a bajor – osztrák szakrális tájnak kiváltképpen tisztelt szentje. Kultuszát Andree szerint különösen a ciszterciták terjesztették, akiknek e táj egykorú mezőgazdasági élete sokat köszönhet. Lénárdnak sokféle patronátusa volt: beteg emberek és állatok orvosa, rabok, kovácsok, pásztorok védőszentje. Legendája szerint azt a kegyet kérte a királytól, hogy minden rabot, akit a börtönében fölkeres, engedjen szabadon. Tiszteletére a vastárgyak felajánlása különösen jellemző. Bod Péter megjegyzése szerint olyan kegyelmére méltóztatta volt Isten Lénárdot, hogy ha a foglyok ő róla megemlékeztek, s néki könyörgöttek, elromolván a vas bilintsek, megszabadultak…
