Az emberi népesség növekedése és ennek következtében a tájhasználat átalakulása erőteljes hatást gyakorol az élővilágra. Az emberi zavarás nagymértékben hozzájárul a természetes élőhelyek degradációjához. A természeti környezet átalakul és ez a folyamat az itt élő közösségeket is veszélyezteti. A civilizációs hatások miatt kialakul egy természetességi gradiens, amelynek egyik végén a sűrűn beépített, utakkal gazdagon behálózott és emberi hatásoktól nagy mértékben terhelt élőhelyek találhatók, míg a gradiens másik végét az emberi hatások mértékének csökkenése és a természetesség fokának növekedése jellemzi.

A Nagyréti láp jégkorszaki maradvány mely botanikai, fitogeográfiai, ökologiai szempontból az egyik legértékesebb eutróf láp az országban. Itt különleges növényfajoktalálhatók meg és 1980 április 14-én egy része védett területté lett nyilvánítva.

Evonymus nana M. B. (törpe kecskerágó)

in Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 61. kötet, 1942.BOROS ÁDÁM: Az Evonymus nana Magyarország flórájában. [Euonymus nana]

{phocagallery view=category|categoryid=7|imageid=456}

Más ismert nevei: szemérmetlen szömörcsög, szemtelen szömörcsög. Románul "pula ciobanului", angolul "stinkhorn", németül "Stinkmorcheln", lengyelül "sromotnik smrodliwy", franciául "satyre puant", "phallus impudique", "morille du diable", "fausse morille (verte)", "œuf du Diable", oroszul "Весёлка обыкновенная". A Pallas Nagy Lexikona "bögyörő gomba" néven ismeri.

Fiatalon a pöfetegekhez hasonló burokba van zárva, amelyből később a kucsmagombához hasonló termőtest nő ki. Ekkor a magas, törékeny, fehér tönkön zöldes színű, ragadós, erősen bűzlő süveg ül.