A gyergyószentmiklósi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közzé tétetik: miszerint a magyar kir. államvasutak déda-gyergyószentmiklósi vonala számára az alabb megnevezett határokban kisajátított területekről elkészített összeírás, térkép és egyedi kimutatás hitelesítésére a helyszínére a következő határnapok tűzetnek ki, úgymint: Gyergyóremete és Ditró községre nézve 1911. augusztus 7-én délelőtti 9 óra Ditró állomásra; Gyergyóvárhegy községre nézve 1911. évi augusztus hó 8-án délelőtt 9 óra Gyergyóvárhegy állomásra; Szárhegy községre nézve 1911. évi augusztus hó 8-án délelőtt 11 óra Szárhegy állomásra és Gyérgyószentmiklós városra nézve 1911. évi augusztus hó 9-én délelőtt 10 óra Gyergyószentmiklós állomásra.

Az érdekeltek felhivatnak, miszerint netalán! észrevételeiket a fennebbi határnapon a bizottság előtt előterjeszszék, különben a kisajátítás és a felveti térfogat, úgy a feljegyzett szolgalmak s jogosultságok iránti kifogásaik többé tekintetbe nem jöhetnek.

Egyúttal felhívatnak mindazok, a kik a fennebbi határnapokon a fennevezett vasút számára kisajátított területekért járó és az egyedi kimutatásban kitett kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellenvetéseket tenni akarnak, vagy ezen összegre bármi cím alatt igényt tartanak; ezeket 1911. évi augusztus hó 24-ig ezen telekkönyvi hatóságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy a később jelentkezők észrevételeire s igényeire ^semmi tekintet nem lévén, a kisajátítási és kártalanítási összeg annak és azon mennyiségben fog kiadatni, a kinek nevére és a mely összeggel az az egyedi kimutatásban ki van téve, a bekebelezett vagy felülkebelezett tételek pedig ezentúl a kisajátított területről hivatalból le fognak töröltetni.

Az összeírás, térkép és egyedi kimutatás a telekhivatalban betekinthető.

Kelt Gyérgyószentmiklós, 1911. junius hó 22-én.

Pulszky Mihály, kir. aljbiró s. k.,

A kiadmány hiteléül:

Czimbalmos András, kir. tklvezető.

Erdélyi Digitális Tudománytár Gyergyó 1911, XI. évfolyam július 30. szám

Az annyi veszedelmet, szenvedést, keserűséget és fájdalmat magában rejtő f. 1913-ik esztendő vármegyénk területén sem vonul el nyomtalanul. A folytonos esőzések következtében medrükből kitért patakokat lát a szem mindenfele. Oly országra szóló és a maga nemében páratlan, emberemlékezet óta nem hallott árviz azonban, mint a milyen f. évi aug. 30-án d. u. 4—5 óra között Gyergyóremete községben pusztított, az ország talán egy községét sem sújtotta.

Remetea, Jud. Ciuc (Gyergyóremete) magaslati, klimatikus ásványfürdő. Jódos, kénes, vasas, szénsavas, csodás hatású vize gyógyít rheumát, ischiast, idegbajokat, nőibetegségeket, görvélykórt, stb.

Hideg-meleg fürdők, Marosstrand, kitűnő ivóborviz. Teljes ellátással, összes fürdődijakkal napi 100 lej. Üdülésre kívélóan alkalmas!

Erdélyi Digitális Tudománytár,Keleti Újság 1931, XIV. évfolyam július 171. szám

A falu gazdasági-társadalm i fejlődése, a faluközösségen belül végbemenő szerkezeti változások a X IX . század végén és a XX . század elején kihatottak a helység művelődési életére is. A hagyományos népi kultúra kereteit jelentősen módosították a polgári művelődés elemei. Ezeket a városról érkező kultúrtényezőket a falu igyekezett saját feltételeinek, saját értékeinek megfelelően adaptálni. Így történt ez a színjátszás esetében is.