Gyergyóremete híres szülöttei
"Krisztusfaragó István", fafaragó(Gyergyóremete, 1910. július 17. - Csíksomlyó, 1988. január 4.)
1916: a csíksomlyói árvaházba került. 1924: hazatért, 1926: Szászrégenben suszterinas. 1932: visszatért Gyergyóremetére suszternak. Közben farigcsált, s mert szerette a zenét, hegedűt készített. A jámbor asszonyok megkérték, hogy készítsen feszületet az egyik útelágazáshoz. Amikor elkészült, akkora tetszést aratott, hogy elnevezték őt Krisztusfaragónak.
színész
mk. alezredes, a hadtudomány doktora(Gyergyóremete, 1932– )
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára, majd tanszékvezetője, nemzetközileg elismert katonai rádiótechnikai és radartechnikai szakértő.
(Gyergyóremete, 1976. július 24. - )
Tanulmányok:
1990–1995 - Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely
1996–2000 - Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Színházművészeti Tanszék, Csíky András és Keresztes Attila osztályában
Szakmai tevékenység:
2000– óraadó tanársegéd, BBTE, Kolozsvár, Színházművészeti Tanszék Oktatott tárgy: beszédtechnika
2000 – színész, Állami Magyar Színház, Kolozsvár
2000 – énekes, rendszeres munkatársa a Kolozsvári Magyar Operának
1995–1996 - osztálytanító, Salamon Ernő Líceum, Gyergyószentmiklós
(Gyergyóremete, 1883. július 16. – Kézdivásárhely 1963. május 13. )
Iparos családból született.Polgári iskolát Gyergyóditrón (1900), tanítóképzőt Csíksomlyón (1905) végzett. Tanító Borbándon, Abafáján (1905-20), Székelykeresztúron (1920-26), Székelyudvarhelyen (1926-29). 1929 után Kézdivásárhelyen müködik mint igazgató, kántortanitó és elemi iskolai igazgató.A magyar kultura, a pedagógia, a szövetkezeti élet fejlesztése körül hervadhatatlan érdemei vannak. A magyar nyelv és helyesirás, magyar és román alkotmánytan cimen értékes szakmüve ket, Biróválasztás, Falusi leánykérők, Karácsonyi pásztorjáték cimen szindarabokat és Májusi ének, Sóhaj, Ősziének, Jubileumi dal, stb. cimen elisme rést kiváltó müvei jelentek meg. A szövetkezetek alapitásáért a belügyminiszter jutalommal és elismeréssel tün tette ki. A Háromszéki rom. kath. tanitóegyesület énekkarának karmestere, azonkivül számos kulturális és társadalmi alakulat irányitásában vesz részt. Oktatásügyi és népnevelő írásait Az Iskola, Székely Újság, Székelyföld, Székelység s a Brassói Lapok közölte. Számos vidám színművet, jelenetet, kuplét írt, ezek egy része a Bohém Világ, Népújság, Herkópáter hasábjain is megjelent.
